Versenytükör 2015/2. [antikvár]

Tisztelt Olvasó! A Versenytükör idei utolsó számának témái közül a magánjogi jogérvényesítést, magyar állami támogatásos ügyeket, a szabadalmi viták versenyjogi vonatkozásait, a cél és hatás alapú versenykorlátozás megkülönböztetésének formálódó esetjogi megközelítését, illetve a kartellben közreműködő "tanácsadó" felelősségének szempontjait emelném ki. A 2014/101/EU versenyjogi kártérítési irányelv átültetésére még egy év áll rendelkezésre a tagállamoknak. Az Európai Unió Bíróságán dolgozó szerzőnk tanulmányában az irányelv legfontosabb szabályozási elemeit és azok hatályos magyar szabályozásra hatását tekinti át. Ennek során megállapítja például, hogy az iratbetekintés engedélyezése kapcsán az érdekek mérlegelésének Tpvt. általi lehetővé tétele a Bíróság ítélkezési gyakorlatából eredő következményeket, a harmadik személy engedékenységi iratokba való betekintésének kizárása pedig az irányelv vonatkozó előírásait tükrözi. 2015 októberében az Európai Bizottság két hosszú ideje húzódó magyar állami támogatásos ügy végére is pontot tett. Egyrészt megállapította, hogy a MOL nem részesült tiltott állami támogatásban, amikor a törvényi szabályoktól eltérően a Magyar Állammal kötött szerződés alapjára helyezték a vállalat bányajáradék-fizetési kötelezettségét. Másrészt, mikor megerősítette, hogy a hosszú távú villamosenergia-vásárlási megállapodások keretében az érintett erőművek tiltott állami támogatásba részesültek. Az egyre szaporodó szabadalmi viták az elmúlt években kezdtek a versenyjogi jogalkalmazás homlokterébe kerülni. Idén nyáron megszületett a témában az első előzetes döntéshozatal keretében hozott bírósági döntés is, amely arra ad iránymutatást, hogy egy szabadalom jogosultja milyen előzetes együttműködés után kezdeményezhet szabadalombitorlási part, hogy elkerülje az erőfölénnyel való visszaélést.