kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Beney Zsuzsa - Vigilia 1991. június [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/377/4539377.jpg "Beney Zsuzsa - Vigilia 1991. június [antikvár]")
Vigilia 1991. június [antikvár]
Beney Zsuzsa, Fröhlich Ida, Gyurkovics Tibor, Jelenits István, Károlyi Amy, Kenyeres Zoltán, Kiss Szemán Róbert, Kollárics Joakim, Lábass Endre, Lénárd Ödön, Medvigy Mihály, Pilinszky János, Rapcsányi László, Rónay László, Vályi Nagy Ervin
Részlet:
"Valamint a szájíztől, úgy az emberi ítéletről haszontalan vetekedni. Anyni különböző gyomornak ki főzhetne kellemetes ételt? Bosszankodnak csak csekélységért, és sokszor képmutató szolgálat által inkább tetszik a gonoszság, mint a hív szolgálat által a jámborság. Ha mindenekben előmeneteled látod is: mégis mind pénzedet, s posztódat elveszted, ha mindenekben tetszeni kívánsz."
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
1440 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Részlet:
"Valamint a szájíztől, úgy az emberi ítéletről haszontalan vetekedni. Anyni különböző gyomornak ki főzhetne kellemetes ételt? Bosszankodnak csak csekélységért, és sokszor képmutató szolgálat által inkább tetszik a gonoszság, mint a hív szolgálat által a jámborság. Ha mindenekben előmeneteled látod is: mégis mind pénzedet, s posztódat elveszted, ha mindenekben tetszeni kívánsz."
Termékadatok
Cím: Vigilia 1991. június [antikvár]
Szerző:
Beney Zsuzsa
,
Fröhlich Ida
,
Gyurkovics Tibor
,
Jelenits István
,
Károlyi Amy
,
Kenyeres Zoltán
,
Kiss Szemán Róbert
,
Kollárics Joakim
,
Lábass Endre
,
Lénárd Ödön
,
Medvigy Mihály
,
Pilinszky János
,
Rapcsányi László
,
Rónay László
Vályi Nagy Ervin
Kiadó: Vigilia Kiadó
Kötés: Ragasztott papírkötés
Méret: 170 mm x 240 mm
Pilinszky János (Budapest, 1921. november 27. – Budapest, 1981. május 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője, Baumgarten-díjas, József Attila-díjas és Kossuth-díjas. A Nyugat irodalmi folyóirat negyedik, úgynevezett „újholdas” nemzedékének tagja Nemes Nagy Ágnessel, Örkény Istvánnal és Mándy Ivánnal együtt; a Nyugat, majd szellemi utódja, a Magyar Csillag megszűnése után az Újhold körül csoportosultak. E lapnak 1946–1948 között társszerkesztője is volt. Mindemellett munkatársa volt a Vigilia, az Élet, az Ezüstkor s az Új Ember lapnak is.
Olyan művekről ismert, mint az Apokrif, Harbach 1944, Ravensbrücki passió, vagy rövid epigrammáiról mint a Négysoros, Mire megjössz vagy Harmadnapon. Életművében a 20. század kegyetlen világát elemzi, leképezvén az ember magárahagyottságát, a létezés szenvedése elől való menekvés hiábavalóságát, az élet stációit átható félelmet és rémületet.
Költészetén megfigyelhető az 1940-es évek alatti lágertapasztalatai, a keresztény egzisztencializmus, a tárgyias líra s katolikus hitének hatása, melyek ellenére nem tartozik a hagyományos értelemben vett, szakrális témájú úgynevezett papi írók katolikus irodalmába, minthogy elutasította a vallásos és a profán irodalmat elválasztó falat („Én költő vagyok és katolikus”).
Líra mellett az epika és a dráma műnemében is alkotott. Esszéi és esszészerű prózakölteményei (Meditáció, Bársonycsomó) versesköteteiben jelentek meg, 1977-ben adták ki a „Beszélgetések Sheryl Suttonnal” című párbeszédes regényét, 1957-től kezdve pedig gyermekeknek írt verses meséket (Aranymadár, A Nap születése).[25] Drámái az 1974-es „Végkifejlet” című kötetében szerepelnek először, köztük egyfelvonásosak (Urbi et orbi – a testi szenvedésről, Élőképek) és hosszabb színművek is fellelhetőek. A Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja 1998-tól.
Olyan művekről ismert, mint az Apokrif, Harbach 1944, Ravensbrücki passió, vagy rövid epigrammáiról mint a Négysoros, Mire megjössz vagy Harmadnapon. Életművében a 20. század kegyetlen világát elemzi, leképezvén az ember magárahagyottságát, a létezés szenvedése elől való menekvés hiábavalóságát, az élet stációit átható félelmet és rémületet.
Költészetén megfigyelhető az 1940-es évek alatti lágertapasztalatai, a keresztény egzisztencializmus, a tárgyias líra s katolikus hitének hatása, melyek ellenére nem tartozik a hagyományos értelemben vett, szakrális témájú úgynevezett papi írók katolikus irodalmába, minthogy elutasította a vallásos és a profán irodalmat elválasztó falat („Én költő vagyok és katolikus”).
Líra mellett az epika és a dráma műnemében is alkotott. Esszéi és esszészerű prózakölteményei (Meditáció, Bársonycsomó) versesköteteiben jelentek meg, 1977-ben adták ki a „Beszélgetések Sheryl Suttonnal” című párbeszédes regényét, 1957-től kezdve pedig gyermekeknek írt verses meséket (Aranymadár, A Nap születése).[25] Drámái az 1974-es „Végkifejlet” című kötetében szerepelnek először, köztük egyfelvonásosak (Urbi et orbi – a testi szenvedésről, Élőképek) és hosszabb színművek is fellelhetőek. A Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja 1998-tól.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............