Vigilia 2007. július [antikvár]

LUKÁCS LÁSZLÓAz Égre nyitottanHatalmasat változott a nők társadalmi-gazdasági-kulturális helyzete a 20. században. Ma még gyakran jogos és sürgető követelésként jelennek meg az ilyen kifejezések: a nők esélyegyenlőségének, egyenjogúságának, sőt egyenrangiíságának megteremtése. Különös hullámverést keltett mindez az utóbbi évtizedekben elsősorban a nők papságának igényével a katolikus egyházban is, míg II. János Pál pápa el nem hárította még a kérdés fölvetését is. Alárendelt szerepbe lennének szorítva a nők, mert csak" az egyetemes papság részesei lehetnek?Helyzetük és hivatásuk az egyházban számos gyakorlati és pasztorális kérdést fölvet. Az elvi alapok tisztázásához azonban át kell hatolnunk ezen a felszínen, azokig a mélységekig, amelyekben az ember őrök sorsa, rendeltetése sejlik föl előttünk. Goethe fawsíjának szavával: Az őrök női visz magasba fel." A kereszténység az örök asszony" eszményét Szűz Máriának, az Istenszülő Szűznek alakjában mutatja fel.Az ősi hitvallás szerint Isten egyszülött Fia emberként Szűz Máriától született". A kijelentés két, szinte feloldhatatlan ellentétet tartalmaz: Isten örök Egyszülöttje asszonytól születik emberként e világra; asszonytői, aki szűzen anya, anyaként szűz. Mégsem száműzhető egyik állítás sem a mítoszok mesevilágába, hiszen olyan súlyos történelmi valóságot hordoznak, amelyben a világ legfontosabb titka tárul fel, bepillantást engedve az asszony (és vele az ember) egyedülálló szerepébe és értékébe az üdvösség történetében. Az első ellentétpár nyitja meg az emberlétnek evilágon túlmutató távlatait Krisztus, az Istenember kettős születésével: öröktől születik az Atyától, a Szentháromságban; és a történelmi időben születik Máriától, az emberiség családjában. Isten és ember, végtelen és véges metszéspontjában az emberiség nevében és számára egy Asszony fogadja méhébe az Istenfiát.Az ember nemcsak homo faber, alkotó ember, aki férfias erővel igázza le a természetet, hanem anya is, aki méhébe tud fogadni egy ajándékba kapott másik, isteni életet, és világra szülni azt. Az alkotó ember csak véges világokat tud létrehozni vagy akár meghódítani. Megnyílhat azonban a hozzá lehajló, végtelen szeretetre, és termékeny szülő- és anya-földje lehet a felülről kapott, de belőle születő isteni szeretetéletnek. A történelem középpontjában Krisztus áll, az Isten-Ember. De mellette ott van Mária, az Istent Befogadó Ember. Korunk ma az alkotás lázában él csak lassan érik a felismerés, hogy ez az út pusztulásba visz, ha elzárkózik az ajándékba kapott Isteni Szeretet befogadásától, hogy abban megtermékenyülve tegye teljessé az életet.481