Világjáró 2009. július [antikvár]

Amikor a kevesebb is lehet elég Sokan idén kénytelenek lemondani megszokott külföldi vagy hosszabb belföldi nyaralásukról. Aki nehezen törődik bele a kényszerű ,,magánpénztári" vagy családi megszorításokba, még egy utolsó vadászatra indul, hiszen sok utazási szolgáltató kínál első ránézésre biztatóan alacsony árú üdüléseket. Persze, ha jól utánaszámol az ember, kiderül, hogy a nagyon olcsó végül nem is annyira az. És akkor jön a hezitálás, összeül a családi kupaktanács, s kiderül, hogy mennyire fontos az utazás. Nagyon. Mert hogy téliszalámi helyett néha párizsit kell venni, vagy hogy ásványvíz helyett több csapvizet iszunk, az még csak hagyján. Hogy költséges bevásárló körút helyett idén be kellene érnünk a tavalyi nyári göncökkel, az sem fáj annyira. Hogy a tervek ellenére mégsem cseréljük le kiöregedett autónkat, vagy nem vesszük meg a már régen kinézett, új biciklit - üsse kő, kibírható. De hogy az egész évben annyira várt nyári utazás élményével leszünk szegényebbek, az már azért összetöri a lelkünket.