Világosság 1981. április [antikvár]

"Úgy hisszük, a legcélravezetőbb megoldás egyfelől a probléma történeti megközelítése, másfelől egyetlen olyan kérdés kiemelése, amelynek részletes elemzése legalább implicite tartalmazza a többi kérdésre adandó választ is. Ez az alapkérdés, amely nézetünk szerint Descartes óta kulcsszerepet játszik általában a polgári filozófiában, az elvont egyénből való kiindulás, valamint a szubjektumobjektum viszonyának problematikája. Ismeretes, hogy a polgári társadalom kialakulásának, 1849-ig tartó európai méretű győzelmének, ún. hőskorának periódusa, bár nem volt ellentmondásoktól mentes, fejlődési alternatívái ekkor még teljes joggal táplálhatták azt az illúziót, hogy a technika nagyarányú fejlődésével, a polgári szabadságjogok általánossá tételével az emberiség és az egyes ember minden anyagi, politikai, morális stb. problémája megoldódik a polgári társadalom keretei között. E törésmentesnek ígérkező korszak szükségképpen optimista életérzéseit fejezte ki a polgári filozófia Descartes-tól Hegelig terjedő vonulata, amelynek fő sajátossága a racionalizmus, az optimizmus és a világ teljességének megragadására irányuló enciklopédikus jelleg. "