Világposta 1934. (nem teljes évfolyam)/1935. január-december [antikvár]

A modern Európa és az Egyház.Minél mélyebben hatol bele az ember a mai politikai és gazdasági válság vizsgálatába, annál jobban látja, hogy az emberi társadalom ma szétmálló félben van. Népközösség helyett ma már csak érdekközösség látható csaknem mindenfelé. És ezeknél a harc nem szellemi, hanem anyagi javakért folyik. Osztályharc dühöng az egész világon. Ameddig ez a harc tart, addig békéről sem politikai, sem gazdasági téren beszélni nem lehet. Tehát a társadalmi kérdések mozgatják az emberiség sorsát. Vagyis benne állunk az erkölcsi és vallási világ vonzókörében. Mert nincs hatalom ezen a földön, mely az érdekellentéteket ki tudná egyenlíteni és nemzeteket népi közösségbe tudna olvasztani az erkölcs és vallás erői nélkül. így kerül ma a katholikus Egyház, a föld erkölcsi és vallási erőinek legnagyobbika, újra kiszámíthatatlan horderejű feladat elé.A mai társadalom gyökeres megújítása, ahogy azt XI. Pius pápa kívánja, nagyszámú világi ember közreműködése nélkül elképzelhetetlen. Az Egyház közvetlenül nem szólhat bele a világ folyásába. Az egyedül lehetséges út: a társadalomnak, a foglalkozási ágak tömörülésén való felépítése. Ez pedig csakis világiak tömörülése lehet. Ezekben az egyesületekben találnak egymásra a hasonló gondolkodásúak, a földmívesek, a munkások, az alkalmazottak, a kereskedők, a tanítók, az intelligencia, mindegyik a saját szervezetében. A tömörülés alapja nem ezeknek az osztályoknak anyagi érdeke, mert akkor ezek csak szakegyesületek volnának, a tömörülés alapja, az ember az ő lényeges emberi vonatkozásaival.