Világtörténet 2008. tavasz-nyár [antikvár]

CSEKE HENRIETTASZÁZADOKON INNEN AZ ÓKORI IDŐSZÁMÍTÁSOK PROBLÉMÁIAmikor óránk hagyományos számlapjára nézünk, nem is gondolnánk, hogy egy darabka ókort pillantottunk meg. A nap órákra való felosztása a sumerekre nyúlik vissza: ők a nappalt és az éjszakát 6-6 órára, egy órát 30 percre osztottak fel, egy óra azonban kétszer, egy perc pedig négyszer annyi ideig tartott, mint ma. A 6 órát és a 30 percet azonban a Kr. e. 5. században Babilóniában kettéosztották: a nappalt és az éjszakát 12-12 órára, az órát 60 percre.1 Az ókori Keleten a napot még a napnyugtával kezdték,2 a mai éjféli napkezdet eredetileg római jogászoknak köszönhető, de Európában ez csak a 17. század óta lett általános. A kétszer 12 órás beosztás azonban megmaradt, s ezeket egészen 1884-ig éjfélkor és délben újra kezdték számolni, az egységes 24 órás napot csak ekkor vezették be. Óráink szerkezete azonban még őrzi az ókori beosztás 12 órás rendjét.3Az év mint egység: a lunáris, luniszoláris és szoláris évek szerinti naptárakA napnak órákra és percekre való beosztása önkényes, mesterséges, ha akarnánk, számolhatnánk több vagy kevesebb órával, perccel.4 A nap, a hónap és az év időtartama viszont kötött, csillagászati jelenségektől, az égitestek mozgásától függ, amely szabályos időközökben ismétlődő természeti jelenségek formájában megfigyelhető. A napot a Föld tengely körüli forgása határozza meg, amely az ókoriak számára közvetlenül megfigyelhető volt úgy, hogy a Nap minden nap megtette pályáját az égbolton keletről nyugati irányban, a nappalok és az éjszakák szabályos időközökben változtak. A hónap a Hold Föld körüli keringésének az időegysége, a Hold fázisainak változásai újholdtól holdtöltéig jól láthatóak az égbolton. Az évet a Föld Nap körüli keringése adja meg, melynek látható jele az évszakok változása.A nap, a hónap és az év minden időszámítás alapvető egységei,5 a gond azonban az, hogy ezek az időegységek egymással nem mérhetőek jól össze, ezért minden naptári rendszer csak megközelítő pontosságú, és egy gyakorlati szempontból kielégítő megközelítés is csak bonyolult műveletek által érhető el".6 A nap és a hónap könnyebben megfigyelhető és kiszámítható.7 A (szinodikus) holdhónap hossza 29 nap 12 óra 44 perc 3 másodperc. Ezért a naptárban mind Babilóniában, mind Görögországban váltakozva 29, illetve 30 napos hónapokat iktattak be, a havi 44 perces többlet pedig egy évben 9 órát, 8 év alatt 72 órát, azaz 3 napot tett ki. Ennek kiegyensúlyozására egyes hónapokat bizonyos években egy nappal meghosszabbítottak, s így gyakorlati szempontból megfelelő pontosságot értek el.8Ami a (tropikus) évet illeti, annak hossza 365 nap 5 óra 48 perc 46 másodperc,9 amelyet egyszerű csillagászati megfigyeléssel nehezen lehet megállapítani,10 de az ókoriaknak több módszere is volt az év hosszúságának kiszámítására. Ilyen volt például az a megfigyelés, hogy a tavaszi napéjegyenlőség napján a Nap pontosan keleten kel fel, majd felkelésének pontja fokozatosan északabbra tolódik el. Legészakibb pontját a nyári napforduló napján éri el, onnantól kezdve egyre délebbre kel fel, majd az őszi napéjegyenlőség napján ismét éppen keleten kel fel. A téli napfordulóig a felkelés pontja tovább tolódik délre, majd ettől a naptól fogva újra egyre északabbra tolódik, míg a tavaszi napéjegyenlőség idején újra