Világtörténet 2014/1-4. [antikvár]

Részlet az 1. számból: Információtörténelem - újratöltve Bevezetés egy tematikus lapszámhoz Majd egy emberöltő telt el azóta, hogy a Világtörténet 1996. őszi-téli számában Magyarországon elsőként tematikus összeállítás foglalkozott az információtörténeti irányzatban rejlő kutatási potenciállal. Az akkori szerkesztőség jó érzékkel adott otthont a fordításokat és recenziókat is tartalmazó válogatásnak, amely így nemzetközi viszonylatban is az egyik legkorábbi komplex recepciós tettnek számít - ha nem az angolszász nyelvterület dominálná a diskurzust, bizonyára számon is tartanák. Az idő tájt - értelemszerűen - a bevezetés még részben historiográfiai tényeket sorolt fel, amelyek az irányzat őstörténetét, gazdag hagyományait, előfutárait körvonalazták az identitáskeresés és az információ-központú megközelítésmód létjogosultságának igazolása érdekében. A tanulmányok is javarészt azt a célt szolgálták, hogy kis ablakokat nyissanak olyan témakörökre, ahol nemcsak az információáramlás egyes kulcsterületeinek önmagukon túlmutató társadalmi, gazdasági, politikai és kulturális beágyazottsága igazolható, hanem ezek befolyása, hatása, szerepe is újragondolható átfogóbb történeti folyamatok alakításában. Ennek a lapszámnak köszönhetjük Kalla Gábor revelatív, azóta sokat hivatkozott tanulmányát, amely a legfrissebb kutatások fényében az információtárolás és -átadás teljes tech-nika-, társadalom- és gazdaságtörténeti kontextusának részeként rekonstruálta az írás mezopotámiai kialakulását. Az azóta eltelt másfél évtizednek az információtörténeti irányzat megerősödését, saját narratíváinak kialakítását, áttekintő és speciális részkérdéseket feltáró monográfiák születését köszönhetjük. Nagyjából ennyi időre volt szükség, hogy már ne az információs nómenklatúra használatának létjogosultságára kelljen fókuszálni, hanem egyre inkább az ebben rejlő heurisztikus erőt és innovatív vizsgálódási lehetőségeket lehessen felmutatni. Úgy tűnik, ennek köszönhetően az információtörténelem lassan új szakaszba lép. A megélénkülő érdeklődést jól jelzi, hogy rangos társadalomtudományi lapjaink közül az Aetas a 2012/4., a Századvég pedig a 2013/4. számát szentelte ennek az irányzatnak. Az itt megjelenő közlemények sora jól érzékelteti: már nemcsak arról van szó, hogy jól ismert történeti tárgyak -mint az írás, a sajtó, a könyv, a hírforgalom, az elektronikus média vagy az adattárolás históriájának - feldolgozásakor az információs jelenségcsalád magas absztrakciós szintű fogalmi hálóját mozgósítva jobban „átjárhatóvá" válnak az információs