Zászlónk 1903. szeptember-1904. junius [antikvár]

Fiuk! Kedves barátaim! A második évfolyam tulsó határmesgyén állok. Emlékeztek-e rá? Két esztendeje lesz annak, hogy kezet adtunk egymásnak. Azt kérdem tőletek, álljátok-e még a megkötött barátságot? Én állom, én becsüllek, én szeretlek titeket. Hát ti engem?... Azaz nem is engem! Hisz én csak eszköz vagyok, gyarló, esendő, törékeny, melyet megtéphet a harcz, szétszaggathat a szenvedély elvakult dühe, sárba gyurhat a tulnyomó erőszak, veszni hagyhat a tompa érzéketlenség.