Zászlónk 1905. szeptember-1906. június [antikvár]

Fiuk! Kedves Barátim! Ugy látom, mi már ismerjük egymást. Négy esztendő nem sok idő, de nekünk untig elegendő volt ahhoz, hogy összemelegedjünk. Mondhatnék-e nektek ujat, a mit még nem tudnátok eszméimről, vezérlő gondolataimról, czéljaimról, szivem szándékairól, irántatok táplált érzelmeimről? Hisz nyitott könyv vagyok. Minden betűmet átkutathattátok. Tudjátok, hogy nem volt titkom előttetek. Nyilván megmondottam, hogy nekem csak egy levegőm van, a melyben élni tudok: a szeplőtelen szent igazság légköre; egy erő melegíti és hajtja gondolataimat betű-ereimben: az erény szenvedélyes szeretete; egy gyönyörérzet foglalja le minden rostomat: a halhatatlan lelkek igaz boldogulásának látása. Ti - számra nézve immár tizenhétezeren - erre azt mondtátok nekem: Ez helyes. Ez tetszik nekünk. Mi ugyanazt a légkört, ugyanazt az erőt, ugyanazt a gyönyörűséget keressük. Hát frigyet kötünk veled, melléd állunk és egyek leszünk ebben az áldott szövetségben. Jól van fiuk! Hálát adok ezért Atyánknak, ki a mennyekben van és örök szeretettel őrködik fölöttünk. Így már bizhatunk abban, hogy földi vándorlásunkban elérjük azt az egyetlen kaput, melynek homlokzatára ez van irva: Itt minden jó remény teljesedésbe megy. De vajjon megnyilik-e ez a kapu, hogy be is léphessünk rajta? Minden bizonynyal. De csak egy kulcscsal! És azt mindenkinek külön-külön kell magával hoznia, sőt magának kell kovácsolnia. Ez a kulcs: az állhatatosság. Aczélból kell készíteni szakadatlan pőrölyözéssel. Az aczél a ti lelketek szivós jóakarata, a pőrölyözés a ti lelkiismeretes munkálkodástok cselekményeinek szakadatlan sorozata. Ne féljetek ettől a boldogító munkától. Ha fáradtok, megnyugosztal titeket-; ha hevültök, hűvös árnyékot vet rátok-; ha sírtok, örömre derit benneteket - tudjátok ki? Maga az Isten Lelke: a Segítő. Ezért a Megváltó kezeskedik nekünk. Hát nem érdemes igy törtetni? Dehogy nem?! Tehát a negyedik év határkövénél lehetne-e más szavam, mint a mi volt az elsőnél: Fiuk! Csak előre! Vigan leng tovább is előttetek igaz hű barátotok a Zászlónk.