Zászlónk 1938. április [antikvár]

Részlet: "Kezde remegni és borzadni..." Krisztus a kínok kertjében "kezde remegni". Félt a haláltól, a kíntól, amelyet előre látott, - s megrendült egész valója e borzasztó víziótól. Most érezte, hogy szerette az életet, melybe imádandó lelke oly jól belehelyezkedett. Szíve minden rostjával függött rajta, nem mintha ez a legfőbb jó volna, - hanem mert nagy, isteni jó. Ezt az életet fejlesztette ő másokban is; levette róluk a kínt, szenvedést; gyógyított betegeket. Nem kívánkozott a halálba, a világfájdalom megsemmisülési vágya nem hervasztotta soha szép lelkét; - a lét neki nem izzó kín...