Bővebb ismertető
ELŐSZÓ
E kis könyv, melyet az olvasó kezében tart, száz év történéseit tartalmazza, illetve igyekszik visszatekintést nyújtani nyomdánknak arról a száz évéről, mely a múlt században kezdődött, s természetszerűleg ma is folytatódik — igaz, néha kissé keserű szájízzel, mert Gutenberg János tegnap még korszakalkotó találmányát, alkotását ma már átvette az elektronika. A fejlődés megállíthatatlan.
A múlt század vége felé tartva, erőteljesen fejlődő fővárosunkban, amikor a közlekedés, a városfejlesztés fontos szerepet kapott, s az ipar és a kereskedelem a pénzintézetekkel együtt egyre jobban bekapcsolódott az ország vérkeringésébe, a nyomdaipar jelentősége is megnőtt.
1892-ben, a Budapesti Hírlap c. napilap szerkesztősége sajtóház építését határozta el, ahol együtt van szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda. A határozatot tett követte. 1893. szeptember 8-án a rotációsok már ontották a lap itt nyomtatott első számait. Azóta sok vihart megélt a Blaha Lujza téri épület. A történelem viharaiban megélte az első világháborút, tanúja volt 1919-nek és 1945-nek, s tevőlegesen résztvevője volt 1956. forradalmi napjainak.
Nem oly rég még újságírók, s kiadóhivatalaik mellett naponta több száz nyomdász tette itt a dolgát, hogy a nyomtatott betű eljusson a tanulni vágyókhoz, az olvasókhoz. Ez az üzem mára pályáját befutotta, zárás előtt áll, de hagyományait, az ismeretek, a tudomány és a friss hírek közvetítésének feladatait immár lassan tizenöt éve átvette Árpád híd melletti, a mai modern kornak megfelelő, korszerű nyomdaüzemünk.
Budapest, 1993. december