30 éves a Magyar Református Presbiteri Szövetség [antikvár]

ünnepi üdvözlet 'i. Szövetségre lépni, vagy szövetséget kötni kölcsönös elkötelezést és együtt-munkálkodást jelent. A magyar református presbiterek egybeszövetkezésének alapja gyülekezeti elhívásuk és szolgálatuk. Onnan, a helyi közösségekből sarjad mindaz, amit a Szövetség különböző területi szervezetei végeznek, hogy egybegyűjtve, ihletve, nevelve és erősítve a „véneket" a gyümölcsök is megteremjenek Krisztus népe számára. A szövetség nagy el-kötelezése az, hogy tagjai készségesek arra, hogy a Szentírás szép rendje és egyházunk hagyományai szerint jó példával legyenek elöljárói gyülekezeteinek. És ehhez még több szövetséget kell kötni: hitoktatókkal, gyülekezeti munkásokkal, diakónusokkal, egyházkormányzókkal, lelkipásztorokkai, hogy a kálvini egyházleírás értelmében az ige hirdetésének, a tanításnak és a szeretet munkáinak ékes rendje legyen a jól kormányzott közösségekben. Isten tartsa meg a Presbiteri Szövetséget, a mi Presbiteri Szövetségünket, mely újra alakulásának harmincadik évfordulóját ünnepli! Ha azonban jól számolunk és ide vesszük a két világháború közti éveket, mondhatjuk: fél évszázados jubileum ez; nem a folytonosan számolt időben, hanem a munkában és egyházunk szolgálatában, hűségben. Soli Deo Glória! Bogárdi Szabó István püspök Sokszor elhangzik, hogy a világ és benne Európa változóban van. Egyfelől hatalmas technikai és infrastrukturális fejlődés zajlik, szellemi és lelki értelemben viszont sokszor az az érzésünk, mintha nem fejlődést tapasztalnánk. A kommunista diktatúra szellemi és lelki pusztítása után azt látjuk, hogy a világban jelenleg a legüldözöttebb vallás a kereszténység. Még a fejlettnek mondott Nyugaton is, amely létét és jólétét a kereszténységnek köszönheti, egyre erősebb a keresztény hitet, sőt, a keresztény életformát háttérbe szorítani akaró erőszakos ideológia. Ez azonban nem csüggedéssel és félelemmel kell, hogy eltöltsön minket, hanem erővel és bátorsággal. Ha a keresztények összefognak a világban, hiszem, hogy az utánunk jövő nemzedékeknek is meg tudjuk őrizni és át tudjuk adni hitünket és kultúránkat. Úgy vélem, ez közös feladata és felelőssége az államnak és az egyházaknak egyaránt. Ebből vállal részt a Magyar Református Presbiteri Szövetség, amely igyekszik összefogni és erősíteni a presbitereket, hozzájárulva a gyülekezetek, a nagyobb egyházi közösség, sőt, a nemzet közösségének erősítéséhez. 30 éves fennállása alatt a szövetség megtapasztalhatta a rendszerváltás utáni időszak nehézségeit és bizonytalanságait, majd az egyházak létezését nem igazán jó szemmel JUBILEUM