360° [antikvár]

A 80-as évek közepén jártunk a Csongrád megyei művelődési központban, amikor néhányan úgy éreztük, hogy kellene egy olyan szakmai periodika, ahol közreadhatnánk a szakma megyei történéseit, problémáit: ahol helye lehetne elméleti igénnyel megírt kisebb dolgozatoknak, elemzéseknek is; ahol akár ütköztetni is lehetne szakmai vélekedéseket. S tennék mindezt úgy, hogy a lap tartalma ne csak kizárólag a megyei kollégáknak szóljon, hogy legyünk képesek a kultúra tág értelmezésére, s nem utolsó sorban az írások olvashatók is legyenek. Dédelgettük, ízlelgettük a gondolatot, s persze, kerestük az alkalmas társakat. Így állt össze az első CSAPAT. Keresni kellett egy "írástudó" embert felelős szerkesztőnek, aki a néha göcsörtös mondatokat is kiegyenesíti, s van némi affinitása a közművelődéshez. Ezt a nehéz szerepet kapta Domonkos László, a Délmagyarország újságírója. A szakmából Bagó József, a Szegedi Ruhagyár népművelője, Kiss István Balástyáról és T. Kiss Tamás, a szegedi népművelés tanszék tanára vállalkozott a feladatra. Később bekapcsolódott még a munkába Bárkányi Júlia és Marjanucz László is, majd kis időre Lovászi József személyében új felelős szerkesztőnk is lett. Végül kellett egy technikai szerkesztő is, aki a lapot gondozza, koordinálja, időnkint behajtja a megígért írásokat a feledékeny szerzőkön és szerkesztőkön. Erre a munkára szerződött e sorok írója, aki azzal is büszkélkedhet, hogy a lap névadója lett. A 360° kiegészülve a Közművelődés Csongrád megyében alcímmel - azt próbálta jelezni, hogy a körbenézés nem csak szólam, hanem a szakma teljes spektrumát vállaljuk, beleértve a legújabb áramlatokat és irányzatokat. Már csak a küllem volt hátra, amit Szekeres Ferenc egykori népművelő, akkor már grafikus kollégánkra - mostani borítónk tervezőjére - bíztunk.