5 éves a soproni Petőfi Színház [antikvár]

Egy hosszú, 1731 óta dokumentált hivatalos színházi múlttal rendelkező város számára, mint Sopron, öt színházi évad csak egy rövid fejezet a kulturális élet helyi történetében. Számunkra, ma itt élő polgárok számára azonban ez a legfontosabb része városunk színháztörténetének, mert ezt a korszakot mi éltük meg, élményei a mi életünket alakították, részesei vagyunk. Különösen értékes ebben az évfordulóban, hogy 1992-ben nem egyszerűen egy új színház kezdte el önálló életét, hanem öt évtizedes kényszerszünet után végre újjáéledt városunkban Thália 150 éve felszentelt temploma a Petőfi téren. Nem véletlen, hogy az igényes polgárság azonnal birtokba vette, s azóta is ünnepli, pénzével támogatja színházát. Az első években ez természetes volt, hiszen az újdonság vonzereje is segített a nézőtér megtöltésében.A kezdeti lelkesedésnek azonban el kellett múlnia, és a színház művészi teljesítményének, kisugárzó hatásának, megtartó erejének megmérettetése az ünnepi hangulat lecsendesedésével mutatkozott meg igazán. Ebben a városban akkor is élt a színház iránti igény, amikor csak alkalmi tájoló színházi előadások befogadására nyílott lehetősége, öt éve azonban más minőség jelent meg kulturális közéletünkben. Új fogalmakkal ismerkedhettünk meg, mint: színházi bál, színitanoda, a Soproni Színházért Alapítvány és gyűrű, vagy a Pro Kultúra Sopron díszoklevél és díszérme. Meghonosodott, a kulturális életben központi szerepet vállalt Sopronban a Petőfi Színház. Kezeli a Festőtermet, szervezi a Tavaszi Fesztivált és a Soproni Ünnepi Hetek rendezvényeit. Egyre igényesebb műsorpolitikáját egyre színvonalasabb előadások tükrözik, erre az országos szakmai közvélemény is felfigyelt.Kívánom, hogy érezzék otthon magukat városunkban színházunk munkatársai, segítse őket a hely szelleme művészi egyéniségük kiteljesítésében, váljanak alkotó részeseivé városunk kultúrateremtő szándékainak, s érjenek el olyan sikereket, amelyek Sopront a neves színházi műhelyek sorába emelik.