A 60 éves Ipari Szakközépiskola és Gimnázium Jubileumi Évkönyve 1949-2009 [antikvár]

ElőszóDebreczenyi JánosSzeretettel köszöntöm az iskola oktatóit, tanárait, dolgozóit, diákjait és e könyv valamennyi olvasóját!Az évfordulók, születésnapok mindig jeles eseményei egy-egy intézmény életének. Különösen azok, ha úgynevezett kerek évfordulókról beszélünk. Az Ipari Szakközépiskola és Gimnázium 60. születésnapja pedig ilyen eseményIgaz ugyan, hogy a Vegyi" 1949-ben alakult, de azért nem szabad megfeledkezni az elődintézményekről sem, hiszen ma már talán nem annyira köztudott, hogy az Állami Nöipari Iskola működött akkor a mai Padányi Gimnázium épületében. Csak egy évvel később, 1950-ben költöztek a mai iskolaépületbe, az Angolkisasszonyok egykori rendházába.Amikor Veszprém még a hazai vegyipar egyik fellegvárának számított, a technikum igazi fénykorát élte. Aztán a rendszerváltás és a magyar vegyipar hanyatlása válaszút elé állította az iskolát. Ma már a hagyományos szakközépiskolai képzés mellett a gimnáziumok sorába is felküzdötte magát az egykori Vegyipari Technikum és ma már elmondhatjuk, hogy Veszprém egyik legnépszerűbb középiskolája lett. Az új kihívások megedzették a tanári gárdát és sikerült olyan intézménnyé alakítani iskolájukat, ahol sok szakon sokféle képzést találhatnak az ide jelentkező diákok.Van még egy fontos dolog, amit feltétlenül meg kell említeni az Ipari Szakközépiskola és Gimnázium esetében.Mégpedig a kézilabdasporthoz való viszonyukat. Köztudott dolog, hogy több mint 10 esztendeje, kisebb nagyobb megszakításokkal ugyan, de indultak kézis" osztályok az iskolában, jelentős utánpótlást nevelve ezzel a sportágnak. Azt ugye itt Veszprémben nem kell külön hangsúlyozni, hogy ez mit is jelent. Talán nem véletlen, hogy az iskolák közötti versenyben, országos viszonylatban a középiskolai sporteredmények szerinti rangsorban minden évben az első 15-ben szerepelnek.Mindezek természetesen azt eredményezték, hogy mára az Ipari" Veszprém egyik meghatározó iskolája lett újra. Azért újra, mert valamikor az 50-es évek közepén már elérte ezt, de ami talán a legfontosabb, hogy magas színvonalon tovább tudott lépni, amikor az élet, helyzet azt megkövetelte.Ehhez természetesen kellettek olyan igazgatók, vezetők és tanárok, akik nem csak egyszerűen a munkát és a munkahelyet látták az intézményben, hanem a hivatást, és a rájuk bízott fiatalok jövőjét is. Köszönet ezért Horváth Gyula, Láng Kálmán, Dékán Pál, dr Kisbán László, Vágó Árpád, Berei Ferenc, Erdősi László és Sándor László uraknak az iskola egykori igazgatóinak, és természetesen köszönet Irányi László úrnak is az iskola jelenlegi igazgatójának, valamint a tantestület egykori és mai tagjainak.Kívánom, hogy a következő évek is sok sikert hozzanak az iskolának!A kedves olvasóknak pedig ajánlom ezt a könyvet, a fent leírtak figyelembevételével.Debreczenyi János Veszprém Megyei Jogú Város polgármestere