A 750 éves Győrszentiván története [antikvár]

Győr-Moson-Pozsony megye monográfiájából GYŐRSZENTIVÁN története Főszerkesztő: Kerekes Sámuel 1929-30 Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár ílelyismereti gyűjtemény Nagyközség. Hozzátartozik: Hecse, Kismegyer, Likócs, Szarkavár, /Sashegy, Újmajor, Tibormajor, Kölestó, Ivánháza, Károlyháza, Rét-/ hegyi-tag, Witimann-puszta, Kishegy, más néven Gurdonyi szőlő, /jCe^keméti szőlők, másnéven Nagyhegy és Erdőtelek. Őstörténetére nézve vajmi keveset tudunk. A rómaiak idejében Győrifi] kapcsolatban ideiglenes táborozó hely lehetett a kozseg na-tárának egyik-másik része. így pl. Ujmajorban az országút felé eső részben római sírokra, pi^rki^nyos tégladarahokra m^nri^ny- töjedékekre stb. akadt^kualállak azonkívül egy nagyobb római urn^ több fibulát. rézgyűrűt. Ezek mutatják, hogy a rómajakJartöykodíak e vidéken, de inkább csakánneneU^. A község más területe egyébként sem igenjelislett alkalmas a tartózkodásra, mert mocsaras, vi-zenyős, nádas terüjet volt, valószínűleg inkább Hege és Újmajor puszták voltak a taüTyazási helyek. Ajmagyarok idejében 12^-ben talákozunk az oklevelekben Szentiván községgel. Ezen feljegyzésből kitűnik az is, hogy ősi neve Uru-kang volt, ami valószínűleg Örkénynek régi írás szerint való neve. Ezen oklevélben említik ugyanis, hogy Salamon, pannonhalmi apát 95 ezüst márkáért megveszi az Aport nemzetségbéli Sándor feleségétől, valamint Sándor és Beled nevű fiaitól Szentiván felél. (Wrukangy alio Nomine 2Lenliván) A dunai halászati joggal és halfogó tanyával