A Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola évkönyve IX. [antikvár]

!' 0 X K T I K A I ÉS I. O (i O I' í; D I A I T A S Z É KA NAGY OKTÓBER ESZMÉINEK HATÁSA A KULTÚRA ÉS AZ OKTATÁSÜGY FEJLŐDÉSÉRESUBOSIT.S IST\-AXA Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmével bekövetkező új történelmi időszak egyik legfontosabb feladata volt, hogy megteremtse az emberek mindenoldalú felszabadításának feltételeit. A lenini kultúrstratégia alapvető vonása, hogy a kultúra lehetősege ott kezdődik, ahol hozzáférhetőségének, elsajátításának reális alapjai mindenki számára le vannak rakva. A fiatal szovjet állam kultúrpolitikájának kezdeti extenzív jellege tehát arra irányult, hogy megteremtse azokat a társadalmi és gazdasági alapokat, azokat a kulturális előfeltételeket, amelyek a dolgozó tömegek és a kultúra közötti eddig zárt ajtót valóban kinyitják. Lenin több ízben is hangsúlyozta, hogy a szocializmus nemcsak új gazdasági rendszert és új politikai struktúrát feltételez, hanem minőségileg új típusú kultúrát is, fejlett tudományt, irodalmat, művészetet is. A szocializmus építésének szerves részét alkotta a népek kulturális felszabadítása is. A lenini kultúrstratégia alapvető jellemzői közé tartozott, hogy a szovjet állam kulturális síkon tervszerű és kitartó munka segítségével felszámolja az osztálytársadalmak munkamegosztásának káros örökségét.Ennek a kultúrpolitikának három nagy célja volt.1.a falu és a város közötti különbség megszüntetése;2.a fizikai és a szellemi munka közötti különbség felszámolása;3.a munka értelmességének helyreállítása.E hármas cél együttes megvalósítása feltételezte a falu kulturális színvonalának szakadatlan emelését, másrészt azt, hogy a munkásság legszélesebb rétegeiben terjeszteni kell a tudomány és technika ismereteit. Ugyanakkor világossá kell tenni minden egyén számára, hog}' egyéni munkája hogyan kaj)-csolódik be az össztársadalmi tervekbe, s hogy az emberek egyre inkább muii-kájukban keressék és találják meg életük értelmét.A lenini kultúrpolitika ily módon egyfelől beteljesedését jelentette mindannak, amit az emberiség évezredes történetében a legkiválóbb gondolkodók óhajtottak, másfelől pedig feloldotta az ellentétet is, amely a polgári kultúrafelfogásban a kultúra és a civilizáció éles ellentéteként jelentkezik.Az ember kulturális felszabadítása, a szocialista népnevelés, a ,,kultúrfor-radalom" ahogy ezt a folyamatot a Szovjetunióban neveztél^ , sokkal szélesebb és általánosabb teret foglalt el a Szovjetunió életében, mintsem Ijele-fért volna bármilyen tágan értelmezett közoktatási program keretélie.A népek kulturális felemelésének sürgető feladataiból kiindulva, néhány nappal a szovjethatalom kivívása után Lenin, a szovjet kormány elnöke és23