A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 2003/24-25. [antikvár]

A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24-25 (2003) 7-10.Grin Igor 60 évesGrin Igor neves néprajzkutató, muzeológus 2003. november 3-án ülte meg 60. születésnapját. Olyan néprajzi szakemberként köszönthetjük, aki egyedülálló Békés megyében, hiszen mindegyik itt élő etnikai csoport népi kultúrájával foglalkozik magas szinten. Tudományos munkásságának középpontjában elsősorban a szerbek folklórja áll, ugyanakkor figyelmet szentel a megyebeli magyarok, a románok, a szlovákok, ill. a németek népi műveltségére, népköltészetére is.Életét történeti és geográfiai értelmezésben metaforikusán szólva öt fénylő csillagpont határozta meg: Az első Zágráb, ahol 1943. november 3-án világra jött, a második Mosonmagyaróvár, ahol gyermek-és serdülő korát töltötte, azután Szeged, amely elindította folklorista útján, majd Battonya, ahol együtt élhetett a szerb kisebbség epikus tradíciójával, s végül Békéscsaba, ahol az itt töltött hosszú évek során kibontakozhatott tudományos életpályája.Nagy családba született. Édesapja iparos, szabómester, és megközelítően hasonló szintű hivatást választott két fiútestvére és húga is. Ő volt az, aki kilépett e tisztes foglalkozási körből, és választott a család életében eladdig szokatlan mesterséget", a néprajzot. Mosonmagyaróvárott végezte el az általános és középiskolai tanulmányait. Lehetséges, hogy már ott is elérte hallomásból vagy közvetlen érintkezés révén a közeli horvát falvak sajátos népköltészetének híre. Mindenesetre a szegedi József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyarorosz szakja mellett már másodéves korától bekapcsolódott a Néprajzi Tanszéken folyó képzésbe is. Különösen nagy hatással volt rá a tanszék akkori vezetője, Ferenczi Imre, aki felismerte a tehetséges fiatalemberben a néprajzos vénát, és arra ösztönözte, hogy gyűjtse a délszláv folklór közismerten gazdag kincsének még fellelhető magyarországi énekeit. A nyugat-magyarországi Horvátkimlén és Bezenyén végzett első gyűjtés igazolta, hogy az itteni horvátok epikus költészete igencsak