A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 2009/33. [antikvár]

A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 33 (2009) 7-47.Adatok a Tiszántúl csigafaunájához III. A Szamos hullámtere és a Tisza hullámterének Tiszabecs és Tiszakóród közötti szakasza- Farkas Roland -BevezetésA Tisza és a Szamos az Észak-Alföld két legjelentősebb vízfolyása. Hazai szakaszaikat végig árvízvédelmi töltések kísérik. A töltések és a folyók között elterülő hullámterek elenyésző kiterjedésűek az Észak-AIföld területéhez képest, egyedi helyzetükből adódóan azonban élőhelyi adottságuk és csigafaunájuk is jelentős mértékben eltér az átlagos alföldi területektől. A rendelkezésre álló szórványos faunisz-tikai adatok sejtetni engedték a Tisza és a Szamos hullámterének jelentőségét. 2006 és 2007 között lehetőségem nyílt arra, hogy a két folyó hullámterén szisztematikus faunisztikai vizsgálatokat végezzek. Ezek eredményeit kívánom a következőkben bemutatni.A vizsgálati teriilet jellemzéseA Szamos esetében a vizsgálatok a hullámtér teljes hazai szakaszára kiterjedtek. A töltés és az országhatár szinte minden oldalon egyértelműen jelezte a hazai szakasz határait. A torkolati szakaszon, Vásárosnamény, Olcsva, és Olcsvaapáti közigazgatási területén a Szamosnak és a Tiszának közös hullámtéri szakasza van. Itt éles határvonal-meghúzásra nem törekedtem, de a mintákat a Szamos közelében vettem.A Szamos hullámteréhez tartozik a Csengersima és Zajta között elterülő, töltésekkel körülvett terület is. Ez a Szamostól a hazai oldalon több mint 3 kilométerre esik, és a folyótól két töltés is határolja, de Románia területén - noha ott is távol van a Szamostól - nyitott a folyó felé. Feladata a folyó romániai szakaszáról érkező extrém árvizek távol tartása a környező településektől. Helyzetükből és funkciójukból adódóan a két hullámtér között jelentős különbség van. Míg a folyó hazai szakaszát közvetlenül kísérő keskeny hullámteret az árvizek rendszeresen, évente akár több alkalommal elöntik, addig a csengersimai hullámteret utoljára több évtizede borította el a víz. A folyót közvetlenül kísérő hullámtéren kevesebb és mozaikosabb elhelyezkedésű, intenzíven művelt terület található, amely mellett extenzíven művelt gyepterületek (legelők, kaszálók, szórványosan nádasok) és sok kisebb ligeterdőfolt, illetve ültetvény fordul elő. A hullámtéren a ligeterdőket kizárólag a puhafaligetek képviselik, az ültetvények jellegzetes növényei a különböző nyárfajok (Populus spp.). A Csengersima és Zajta közötti hullámtéren domináltak az intenzív használatú területek. Közöttük mozaikosan egy-két kisebb kiterjedésű legelő, illetve