A békési vár [antikvár]

Néhány szó az olvasóhozSokfelé hallott, sokakat érdeklő téma a békési vár léte, helye, kora. Mint múzeumi kutatóhoz, hozzám is gyalcran fordulnak ilyen kérdéseldcel, és én igyekszem is mindig válaszolni. A hosszú magyarázkodások helyett azonban úgy gondolom, érdemes a kutatók által eddig elért eredményeket közérthető formában, egy dolgozat keretein belül a nagyközönség számára is hozzáférhetővé, közérthetővé tenni. Igyekeztem minden vonatkozó szakirodalmat idézni, és olyanokat is, amiloiek talán szalamai cildcekben nincs helyük, a városunk múltja iránt érdeklődőlaiek azonban információval szolgálhatnak. írásom ezért kevesebb, mint egy tudományos dolgozat, hiszen a témával kapcsolatban sem ÚJ tényeket, sem új következtetést nem közöl. Több azonban egyszerű magyarázatnál, mivel a foiTások pontos idézésével a lelkesebb lokálpatrióták mélyebb kíváncsiságát is ki tudja elégíteni. A foirások idézésénél mindig dőlt betűs írásmódot használtunk, míg a feldolgozásoknál csupán idézőjelet. (Kivétel a városnév eredetét tárgyaló első rész, ahol maguk a történeti munkák a források.) A latin szövegek magyarázatánál Kristó Gyula fordításait használtuk fel.Nem véletlen a cím második sora sem, hiszen a megyének nevet adó településünk története szorosan összefügg a vár meglétével. Maga a város" szó is váras", vagyis várral ellátott települést jelentett eredetileg, mint ahogy a középkori latin oklevelekben várat jelentő civitas" szó is efféle jelentésmódosuláson ment át. Magyarországon ugyanis a korai városfejlődés nem a kézművesek beköltözésével, összeköltözésével indult el, hanem a temiékfeleslegnek a váraljai piacra vitelével. A XI. században a városok két típusával találkozunk, egyik a királyi székhely és püspökvár alatt alakult ki, melyet a távolsági kereskedelem kapcsolt össze Kelet-Közép-Európa városhálózatával, másik az ispáni vár illetve megyeszéldiely alatti váras hely, mely a környék árucsereközpontja. Utóbbi csoportba tartozik Békés is, mely a vásártér mentén fejlődött egyszerű földházaival, és egyéb helységektől csak népesebb volta, hetivásárai, törvénynapi forgalma és egy második egyház különböztette meg.Nem érdektelen tehát az egész megyének nevet adó vár, majd város problémájával, a középkorban játszott szerepével együtt foglalkozni.