A Bihari Múzeum évkönyve I. [antikvár]

Bihari Múzeum! Felszólít, hív a bihari táj, a bihari ember múltjának és jelenének mélyebb megismerésére. A megismerésre, mely feltárja tájegységünk paraszti társadalmának a néhéz élettel és a természettel folytatott küzdelmét, a műveltségében meglévő humanitást, mély emberiességet. Tudományos igénynyel kutatja ezt, ezen a területen, melyet a múltban sötét Bihar"-ként emlegettek. A sötétség, a sár, a szegénység, az ínség él még nagyapáink, apáink emlékében. A ma embere számára ez már történelmi múlt, melyet a megváltozott társadalmi viszonyok között szebbé, emberibbé, világosabbá, gazdagabbá építettek és építenek a jelen és a jövő munkásai. A tárgyi és írásos emlékek, a hagyományok felkutatása, rendszerezése, megismerése szolgáltatja a teljesebb nemzeti önismeretet. Ezek társadalmi-gazdasági, történeti okainak bemutatása végig vezet azon az úton, mely tanít parasztságunk tiszteletére, szeretetére, a ma eredményeinek megbecsülésére. Múzeum! Emléktár"! - Szabó Pál: Szülőföldem Biharország" c. művében így ír róla: Múzeum? Vagy valami, valaki más? Senki nem törődött az ilyesmivel. Talán nem is törődhetett, hiszen mi lett volna, ha mindent elrendeztek volna, ami a földből előkerült? Ki tudja, hány évezred törekvése, verejtéke, kínja temetődött el itt ilyenformán mindörökre? Az emberek önmaguk esze szerint találgatták, mi lehet ez, mikor lehetett ez, milyen emberé lehetett ez, volt találgatás bezzeg."