A Bihari Múzeum évkönyve III. [antikvár]

Kovács GáborTéli énekesmadarak vizsgálata Bihar és a Hortobágy szikeseinA szikespuszták téli énekesmadarai közül a következő fajokat vizsgálom részletesen: fülespacsirta (Eremophila alpestris), hósármány (Plectrophenax nivalis), téli kenderike (Carduelis flavirostris), sarkantyús sármány (Calcarius lapponicus). A szikespusztán, valamint a kapcsolódó réteken előforduló egyéb áttelelő fajokat (zsezse, kenderike, fenyőrigó, réti pityer) éppen csak megemlítem. A négy karakter faj ősztől tavaszig egy időben fordul elő a pusztán. Táplálkozó területük többé-kevésbé azonos vagy szorosan határos egymással a száraz szikesek növénytársulásaiban. Előfordulásukat mégis fajonként jellemzem.Utalok mindegyik faj elemzésekor a hazai és az esetlegesen lényegesebb külföldi szakirodalomra is, valamint összehasonlítást végzek a bihari és a hortobágyi szikesek között. Tanulmányomat az 19731979 márciusa közötti időszak megfigyeléseiből állítottam össze. Felhasználtam a Hortobágyi Nemzeti Park területén dolgozó kollégáim, Szabó László, Fintha István, Aradi Csaba természetvédelmi felügyelők és Szalontay Árpád volt természetvédelmi őr adatait is. Az egyes fajok tárgyalásánál a tőlük származó adatokat a nevükkel együtt közlöm. Tanulmányom összeállításához nyújtott értékes segítségüket ezúton is szeretném megköszönni.Megfigyeléseimet a következő területeken végeztem: Bihar: Derecske, Konyár, Konyári-Sóstó, Sándoros, Esztár, Kismarja, Nagykereki. A Hortobágyi Nemzeti Parkból és környékéről a következő helyeket vizsgáltam: Balmazújvárosi Nagyszik, Magdolna, Nyírőlapos, Görbehát, Ökörföld, Máta, Kungyörgy, Kékes, Halastó környéke. Kecskés, füredkócsi legelők, Parajos, Nagyiváni puszta, Zám, Borzas, Kunmadarast puszta, Ágota puszta, karcagi legelők. Szelencés, Angyalháza, Pentezug.1976 óta Nagyivánban lakom, a HNP déli területén, naponta járom a rám bizot pusztákat, így módomban állt többek között a tanulmányomban vizsgált fajok folyamatos megfigyelése is. Adataim zöme ennek megfelelően 1976-tól elsősorban a HNP déli pusztáiról származik (Kunmadaras, Nagyiván, Zám, Borzas, Ágota, Pentezug). Az 1976 előtti évek adatsorába elsősorban Szabó László természetvédelmi felügyelő és Szalontay Árpád természetvédelmi őr megfigyeléseit vettem át.1. Fülespacsirta Eremophila alpestris (L.)A hazai szerzőktől megjelent tanulmányok nem foglalnak el egységes álláspontot a madár előfordulásának megítélésében. Schäfer (1959) tanulmányában részletesen elemzi a fülespacsirta 1957-ig ismert magyarországi előfordulásait, ezt összegezve úgy fogalmaz, hogy A fülespacsirta (^Eremophila alpestris) mint ahogy azt a régebbi adatok is bizonyítják mindig ritka vendége volt hazánknak. Természetesen nemcsak mai határainkon belül mutatkozott gyéren, hanem ritkának számított az egész Kárpát-medencében is". Udvardy (1941) a