A Budapesti Berzsenyi Dániel Gimnázium Évkönyve az 1993-94-es iskolai évről [antikvár]

Részlet a könyvből:A budapesti Berzsenyi Dániel Gimnázium 136 éveRövid áttekintés iskolánk történetéről és szerkezetéről1858. augusztus 21-én érkezett az uralkodótól, Ferenc Józseftől Conrád pesti polgármesterhez az a leirat, amelyben elrendelte gimnáziumimk felállítását. A polgármester a mai Vigadó helyén állott Redout első emeletének egyik szárnyát jelölte ki az iskola otthonául. A tanári kart a budai és a pesti középiskolákból toborozták. 1858. október 4-én nyilt meg a négyosztályos Pesti Császári-Királyi Gimnázium (K.K. Gimnasium in Pesth). A megnyitó ünnepségen Haás Mihály c. püspök német nyelven mondta el ünnepi beszédét, amelyben azt adta az iskola feladatául, hogy "német kitartást, német türelmet, német tudományt és német műveltséget" nyújtson diákjainak, tanárai német hűséggel, német odaadással azon legyenek, hogy a rájukbízott feladatot a leglelkiismeretesebben teljesítsék.Az 1860. évi októberi diplomával beállott fordulat azonban véget vetett a Bach-korszak németesítő törekvéseinek, és kedvezően hatott - a már a megnyitás évében nyolcosztályos gimnáziummá bővült - iskolánk nemzeti szellemű fejlődésére. 1861-ben a Helytartótanács - a tanári testület javaslatára - bevezette a magyar tanítási nyelvet. Az iskola magyarrá válásával móködésének új korszakába lépett. A nemzeti szellem mellett jellemző volt rá, hogy tanárai között mindig szép számmal akadtak (pl. Ady Lajos, Benedek Marcell, Borzsák István, Cherven Flóris, Kempf József, Lut-tor Ignác, Marót Károly, Mező Ferenc, Somorjai Ferenc, Szentpétery Imre, Szinyei József, Tangl Károly, Vajthó László és sokan mások), akik korunk társadalomtudományának, művészetének haladó irányzatait képviselték, sőt művelték, a progresszív társadalmi és tudományos eszmék sikeres terjesztői voltak az új gondolatokra mindig fogékony ifjúság körében. Hatásukra diákjaink közül igen sokan váltak a tudomány, a művészet és a közélet zászlóvivőivé, nem kevesen (sokak között pl. Alexander Bernát, Bálint György, Carelli Gábor, Gellért Endre, Károlyi Mihály, Kemény János, André Kostolany (Kosztolányi András), Lantos Tamás (Tom Lantos), Soros György, Stromfeld Aurél, Szabad György, Várnai Péter, Herskó János, Réz Pál, Szepesi György, Hegedűs Géza, Tardos Márton, Litván György, Szenes Iván, Koncz Zsuzsa, Andrew Sarlós, Eörsi István, Kardos G. György, Klein György /biológus/, Tétényi Pál /akadémikus/) kezdeményező tanáraikat is túlnőtték, ezzel is ösztönzést adva iskolánk további munkájához. Az egyes tantárgyakon kívül elsősorban az önképzőkör, a matematika és a természettudományos körök, a latin és más idegen nyelvi szakkörök voltak eszközei, műhelyei tanítványaink fejlődésének.Gimnáziumunk az elmúlt 136 évben több Ízben változtatta helyét és nevét. ARedout épületéből 1868-ban a Semmelweis (Újvilág) utca 23. szám alá költözött. 1874. őszétől a Dohány utca és Akácfa utca kereszteződésének észak-nyugati sarokháza volt az otthona. 1876. őszétől 1951. augusztus végéig - két év megszakítással - az V. kerület Marké utca 29-31. sz. alatti épületben működött. 1920-ban Berzsenyi Dánielt választotta névadójának. 194 l-ben a Vallás és Közoktatási Minisztérium a két Markó utcai gimnáziumot: a Berzsenyit és a Bolyait összeolvasztotta és az egyesítés után a