Bővebb ismertető
A magyarországi felsőoktatás kezdete - mint Közép-Európa más országaiban is - a 14. század második feléig nyúlik vissza. A püspöki székhelyeken korábban már működő káptalani iskolák egyikét I. Lajos magyar király 1367-ben Pécsett egyetemmé fejlesztette, elnyerve hozzá a pápai beleegyezést is. A középkori magyar egyetemek - így a pécsi is - nem bizonyultak életképeseknek, általában az alapító uralkodó halálával működésük feltételei is megszűntek. Rövid életű volt a Zsigmond magyar király - később német-római császár - által 1395-ben alapított óbudai egyetem is, amelynek tanári kara ott volt 1414-ben a konstanzi zsinaton. A magyarországi reneszánsz és humanizmus korának alkotása volt az I. Mátyás idején Pozsonyban 1467-ben megnyitott egyetem, amely azonban elődeihez hasonlóan még az uralkodó halála előtt megszűnt.
A 16-17. században a közép-európai felsőoktatás a nyugat-európaihoz hasonló intézményrendszerre tett szert, az egymás után nagy számban alapított protestáns vagy katolikus németországi, svájci és ausztriai egyetemek létrehozásával. Magyarországon e két évszázad a török hódítás elleni, illetve a nemzeti függetlenség megőrzéséért folytatott harcok jegyében telt el. A korszak tehát nem kedvezett a magyar oktatási rendszer továbbfejlődésének. A reformáció és az ellenreformáció küzdelmei azonban erősen érintették Magyarországot és előbb a protestánsok, majd a katolikusok is igyekeztek kiépíteni saját közép- és felsőfokú oktatási hálózatukat. Magyarországon és Erdélyben több protestáns kollégium alakult, de színvonaluk nem érte el a német, holland stb. protestáns egyetemekét, így a diákok többsége külföldön fejezte be felsőfokú tanulmányait. A 16-17. században a megújuló katolicizmus jelentős támasza a lendületesen fejlődő, tagjainak műveltségére, oktatási rendszerére igen nagy súlyt fektető jezsuita rend volt. A rend a 16. század végén, a 17. század elején egymás után hozta létre Közép-Európában főiskoláit, amelyek közül később több is tartósan egyetemi rangra emelkedett. Magyarországon z első jezsuita egyetem létrehozására Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király tett kísérletet, amikor 1581-ben Kolozsvárott alapított egyetemét a rend kezelésére bízta. Az erdélyi felsőoktatás e korai intézménye azonban rövid működés után megszűnt, s csak a 17. század végén alakult újjá.