A Budapesti II-ik kerületi Állami Főreáliskola hatvanadik értesítője az 1915-1916. iskolai évről [antikvár]

Részlet:A mi háborúnk nemzeti és erkölcsi szempontból. Nem vagyok egyéb, mint a Gondviselés eszköze; ameddig szüksége lesz rám, fenntart, ha pedig már nem lehetek hasznos a számára, össze fog törni, mint egy értéktelen tárgyat" - mondotta az újkor legnagyobb hódítója. - Igen, az örökkévaló Isten megtartja mindazokat, akiket alkalmas eszközöknek vél az ő nagy céljainak a megvalósítására. Ezért tartotta meg annyi sok vész és viszontagság között a magyar nemzetet is. Megtartotta a legutóbbi nagy vérzivatar romboló árjai között is, mert célja van vele és méltónak ítélte a fennmaradásra. Igaz, hogy ezért áldozatot kellett hozni, mert a győzelem óriási küzdelembe került. Tömérdek vér és könny áztatta a győzelem színhelyét, de ha a történelem fontosabb eseményeit csak futólag is áttekintjük, azt találjuk, hogy az emberiség élete örök küzdelem s a dicsőségért és jutalomért mindig ki kellett állni a tűzpróbát úgy az egyes embernek, mint a nemzeteknek. Az ősenergia, az az élni, érvényesülni, hatni, fejlődni, alkotni akarás és törekvés, egyetemes örök törvény s kiterjed nemcsak a szerves, hanem a szervetlen világra is. Földünk őstörténetének egyes fázisai, sőt úgy a belsejének, mint a felületének mai élete is nem örök harcról, munkáról s az energia folytonos változásáról beszélnek-e ? Milyen hatalmas geologiai küzdelem mehetett végbe a Földön akkor, amikor pl. a Magas-Tátra vagy az egész Kárpátok kiemelkedtek.