A Budapesti Piarista Gimnázium Évkönyve a 2008/2009. iskolai tanévről az iskola fennállásának 292. évében [antikvár]

Zsódi Viktor: a magyar egyházszervezet 13 Zsódi Viktor Sch. P.: A magyar egyházszervezet története ]ekn dolgo'^atot Dr. Nemes Gjörgji Scb.P. tanár úr kérésére készítettem a váci diákok s-^ámára. Keméletn, hogy nagy íjas^onnalforgatja majd a budapesti i§úság is. Szeretném megkö-s^ónni Bajnai Dávid, Horváth Ágoston és Koltai András (2010a) tanulók segítségét a hibák kijavításában. 1. A Kárpát-medencei egyházi közigazgatás kezdete A Kárpát-medencében hajdan virágzó pannóniai l^ereszténység a népvándor-lásol< századában szinte teljesen elpusztult és a terület csak a VIII. század közepétől vált ismét missziós tevékenységek célpontjává. Ezen folyamat keretében a Rá-ba-Dráva-Duna közötti terület a salzburgi érsek, a Rábától nyugatra eső területek a passaui püspök, az észald (felvidéki) területek pedig a regensburgi püspök fennhatósága alá kerültek. 798-ban a salzburgi érsek missziós segédpüspököt küld a Kárpát-medencébe, majd 859-től már esperesség is létezik itt. A missziós munkának köszönhetően e területen lakó szláv népek jelentékeny része a honfoglalás időszakában már kereszténynek teldnthető. 2. A magyar törzsek evangeüzációja Bizánci és római feljegyzések is tanúskodnak arról a régi szándékról, hogy mielőbb épüljön ki egyházi közigazgatás a magyarok között. Keleti források idézik, hogy Theophylaktosz konstantinápolyi pátriárka (933-956) egy Hierotheos^ nevű szerzetest a magyar területek püspökévé szentelt és misszióba hozzájuk küldte. Egj' évtizeddel később, pedig egy nyugati gesta említi meg, hogy XII. János pápa egy Zacheus nevű férfit püspökké szentelt és S^alók nevű pap társával a magyarokhoz küldött, hogy hirdessék az evangéliumot. 3. A magyar egyházi szervezet hajnala A magyarság 895-he.n foglalta el a Kárpát-medencét. Ekkor még nem vette fel a keresztény vallást, de a találkozási felületük jelentősen megnőtt. Gé^a nagjfeje-dekm, aki 970 és 997 között uralkodott, felismerte, hogy a népe európai jelenlétéhez feltéden szükséges krisztusi tanok átvétele. Ezen belátását bizonyítja, hogy kereszténynek nevelte fiát, S^ent Istvánt, aki 997-től, mint fejedelem, majd 1000 és 1001 fordulójától mint koronás király követte 1038-ig. István nemcsak egy évezredes keresztény államot alkotott, hanem sikerült országának politikai függedenség mellett egyházi önállóságot is biztosítania. Ennek fontosságát jelzi, hogy a X. század végére megindult a magyar területek feletti rivalizálás a missziót folytató egyházmegyék (Passau, Salzburg, Regensburg) között. A kereszténység elterjesztése uralkodása alatt erővel, de ellenállás nélkül zajlott le. A későbbi pogánjlánpdások (1044, 1060) ezen már mit sem változtattak. A magyarság a kereszténységet elsősorban a Nyugattól vette át. Ez azonban nemcsak a nyugati kultúra befolyását jelentette, hanem a nyugati úgynevezett sajátegfhá^ bevezetését is, amely itt később a „királyi főkegyúri jog" neve és rendszere alatt teljesedett ki.