A ceglédi földmunkásmozgalom története 1919-ig [antikvár]

Részlet:"A ceglédi földmunkásmozgalom története 1919-ig.kisipari munkásság mozgalmának kezdetei./Hazánk legujabbkori történetének kutatása és feldolgozása nem nélkülözheti az egyes vidékek, Táros ok munkásmozgalmatörténetének ismeretét* A kiegyezés után mindjobban kapitalizálódó ipar ugrásszerű fejlődése maga után vontaf mind az iparimunkásság létszámának, mind a szocialista mozgalom lassú,buktatókkal, következetlenségekkel terhes, de végül is - megerősödőkibontakozásátAgrárjellegű vidékeinken, mint pl. Cegléden az iparimunkásság létszámaf s igy jelentősége és hatása a város életérea felszabadulásig nem volt számottevő.Cegléd munkásmozgalmának első és köve tüzetes tömegeita földmunkások jelentették. Adataink feldolgozása közben figyelemmel kisértük a város politikai életének egyéb megnyilvánulásait is, s a földmunkásmozgalom történetét nem kivánjuk ezektőlelvonatkoztatva tárgyalni9 hiszen az események egyidőben, egyadott társadalomban játszódtak le, egymás törekvéseit keresztezve, a társadalmi osztályok antagonizmusa talaján.A magát erősnek érző9 de a pusztulás, korhadás jegyeitviselő feudálkapitalista társadalom és a feltörekvő "uj"osztályharcai ezek, s ha az arányok még a mult javára szólnak is9 felkell figyelnünk a kezdetben kis rétegekre kiterjedő szocialistamegmozdulásokra melyek végső soron aláásták, gyengítették afennálló társadalmi rend korhadt tartópilléreit.A földmunkások szervezkedése, megmozdulásaik nagy hatással voltak az addig szervezetlen földmunkások és kisparasztokaegujulást váró rétegeire. A várost kézbentartó és irányitó uralkodó rétegek helyi képviselői: nevezetesen nagygazdák, kulá-kok és a hozzájuk törvényszerűen kapcsolódó hivatalnok és ér..."