Bővebb ismertető
Előző füzetemben iskolánk elég hosszú és viszontagságos alapításának történetét írtam meg.1 Elmondtam, hogy az intézmény létrehozása elsősorban Dobos János ceglédi mérnök bőkezű adományozásának köszönhető, másodsorban pedig Gubody Ferenc polgármester és elvbarátainak érdeme, akik meggyőzték Cegléd polgárait és a felsőbb hatóságokat az intézmény szükségességéről és a további áldozatvállalás hasznosságáról.
A tíz évig tartó alapítási bonyodalmak után 1899 őszén az iskola Ceglédi Magyar Királyi Állami Főgimnázium (akkori helyesírással: Főgymnasium) néven megkezdte működését. Ebben a füzetben az iskola történetét csak 1904-ig tekintem át. A hosszabb időszak tárgyalása ugyanis az intézmény maitól sokban eltérő működésének magyarázata, valamint a rendkívül bőséges eseményanyag bemutatásának szükségessége miatt nem lehet anélkül, hogy a megengedett terjedelmet túl ne lépnénk.
A forrásanyag szempontjából nagyon kedvező helyzetben vagyok. Rendelkezésemre állnak ugyanis az iskola teljes levéltári anyaga, a korabeli ceglédi újságok, valamint az Értesítők. Ezek elemzésével elég jól be lehet mutatni az akkori viszonyokat. r Az Értesítőkről szólva el kell mondani, hogy a nyomtatott iskolai értesítők kiadását az 1777-i Oktatási-Nevelési Rendszer írta elő a nagy gimnáziumok számára. Ezekben a tanulók névsorát és érdemjegyeit közölték latinul. 1844-től az Értesítők magyarul jelentek meg, majd tartalmilag is egyre bővültek. A század végén a statisztikai kimutatásokon kívül már szinte mindent tartalmaztak, ami az iskolai élettel összefüggött, az egyes tantárgyak anyagának ismertetésétől az alapítványokon keresztül az iskolai ünnepségekig. Közreadták az iskola tanárainak kisebb tanulmányait is. Az Értesítők bőséges ismeretanyagot nyújtottak, de történeti forrásként csak a levéltári anyaggal és a korabeli újságokkal összevetve, kritikai szempontok figyelembevételével lehet őket felhasználni. Kiadványaikat az intézmények egymásnak is megküldték. Fő céljuk a szülők és a helyi lakosság tájékoztatása volt. (Az érdemjegyek közlése biztos, hogy nem volt szerencsés dolog.)