A Ciszterci Rend budapesti Szent Imre-Gimnáziumának évkönyve az 1942-43. iskolai évről/Az 1943-44. iskolai évről/Az 1946-47. iskolai évről [antikvár]

A földrajz tanítása. A középiskolákról szóló 1934:X1. tc. alapján készített gimnáziumi Tanterv általános földrajzi célkitűzése: A Földnek és a rajta folyó életnek, külöinösen hazánk földrajzának és néprajzi viszonyainak megismertetése. A Tantervhez csatolt „Részletes Utasítások" pedig így foglalja össze a tanítás céljait: a) Helyrajzi ismeretek nyújtása és tájékozódásra nevelés, b) Földfelszíni jelenségek megokolt magyarázata, c) A Földfelszíni összes jelenségek egymástól való függésének megértetése, d) A középiskolai egyéb tanulmányok nyújtotta ismeretek gyümölcsöztetése a földfelszíni és emberi élet megokolt képének megértetésében. e) A tájfogalom (földfelszíni életegység) és a tájak egymásba folyásának megértetése, f) A földrajzi látókör szélesbítése. g) Hazánk természeti, gazdasági, művelődési és politikai helyzetének helyes megértetése, h) A szülőföld ismeretéből kiindulva és vele mindig kapcsolatban: állampolgári nevelés, i) Folytonos szemlélet, összehasonlítás, képzet- és gondolattársítás útján megfigyelőképesség, földrajzi meglátás, földrajzi gondolkodás kifejlesztése. Az Utasításokban megjelölt célokat s így magának a földrajz tanításának célját két csoportba foglalhatjuk össze: gyakorlati és erkölcsi célok, törekvések. Gyakorlati célok. A külső világra vonatkozó ismeretek megszerzése. Mennyi ismeret, mekkora szellemi érték foglaltatik ez egyszerűnek látszó megállapításban! Csak a földrajz különböző ágazatai lesznek képesek igazában felderíteni. A leíró földrajz a Föld egyes tájait, részeinek jelenségeit okadatolt képekben, leírásokban igyekszik bemutatni. Az általános földrajz a földfelszín különböző jelanségei egymásra hatásának kutatásával, ezek törvényszerű kapcsolatainak megállapításával foglalkozik. A csillagászati földrajz a föld alakjával, nagyságával, mozgásaival, a többi égitestek közt elfoglalt helyzetével, stb. ismertet meg. A fizikai földrajz azon ismereteket igyekszik elénk tárni, melyek a földön észlelhető jelenségek okait, elterjedését és egymásra hatásuk kérdéseit tárgyalják. Az emberföldrajz természetének megfelelően magával az emberrel foglalkozik. Az emberiségnek a földfelszínén való elosztását, települési viszonyait, ezek okait s életének a Föld egyes tájain való berendezkedését törekszik megfejteni. Több irányú célkitűzése szerint beszélhetünk: gazdasági, politikai, kul-túrföldrajzról, stb. Erkölcsi célok: A földrajztanítás iskolai célja a tanuló szellemi képességeinek és lelki tulajdonságainak alakítása, finomítása. A serdülő ifjú lelkében lappangó értékek megmozdítására, kinevelésére, kibontakozására a külső benyomások, a külvilág céltudatos megismerése a legtermészetesebb eszköz. A bonyodalmas és ezerarcú élet megismerésén át szinte önkénytelenül is rájut —¦ rá kell