A Csehszlovák államkeretbe kényszerített magyar református keresztyén egyház húszéves története [antikvár]

ELOSZO. A magyar református egyház 400 éves tcirtériete a hősies küzdelmek szakadatlan sorozatát állítja elénk. Egyházunk életében a (kezdettől napjainikig alig találunk itt-ott békésebb évtizedet, amelynek enyhületi idejére ráillenéndk Novalis-naik, a német romantikus kor filozófusának más vonatkozásban mondott szavai: Wir leben von der Frucht besserer Zeiten. Voltak hosszú évtizedek, amikor a Kriszttisi hit igazságait, az evangélimni és nemzeti szabadságot fegyverrel kellett nieg-védeiviink; amikor csak sok könny és vér árán lehetett biztosítani a niiegtisztitott vallás szabad gyakorlását s a nemzeti élet folytatásának lehetőségét. A fegyverek jó ideje elhallgattak ugyan már a vallásszabadságért és egyeniciségért vivott küzdelem frontján, de a vétlekezés vértelen harcát tovább Ikell folytatnunk, liogy a reánk hagyott szent örökséget megtarthasstik s hamisitatlan tisztaságában utódainknak átadhassuk. Mert mi, magyar reformátusok, két súlyos örökséget kaptunk apáinktól: evangélium szerint megtisztított h i-1 ü n k e 1 s magyar mivoltunkat. E kettő egymástól elválaszthatatlati. Hiába aikarnánk függetleníteni egyiket a másiktól, hiába próbálnánk szabadulni a kettős felelősség súlya alól: nincs mód és leiietőség rá. Megváltozhatatlan magyar r e f o r m á tus s o r s: e kettős örökséggel éln ü n k vagy halnunk kell. Istennek {irök igéjét magyar nyelven szólani, dicsőségéről magyar nyelven énelkelní: ez a mi nagy megbízatásunk. S amíg szavunk el nem hallgat, addig nem ptisztul el a magyar élet, ha százszor keresztre feszitik is a nemzetet külső és belső ellenségei. Csodálatos — vagy talán éppen terniészetes —, hogy e ket-tiis stigmái azonnal felfedezi rajtimk mindenki, akivel érintkezésbe jutunk. A Felvidék húszéves cseh megszállása alatt a csehszlovák