A Debreceni Déri Múzeum évkönyve 1978 [antikvár]

Lovas Márton—Ötvös János Talaj-coleopterológiai vizsgálatok a „Síkfőkút Project"-en 1977.* A Magyar Tudományos Akadémia 1972-ben csatlakozott az UNESCO által meghirdetett „Man and Biosphera" (MAB) kutatási programhoz és megkezdte „Az ember és természeti környezetének védelme (bioszféra)" tárgykör kutatómunkájának szervezését. Ez a tárgykör egyben a KGST Környezetvédelmi Szakbizottságának Ill/l-es kutatási programcsoportjához is kapcsolódik. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Növénytani Tanszéke ezekhez a programokhoz kapcsolódva alakította ki a „Sikfőkút Projectet" még 1972-ben és kezdte meg Jakucs Pál irányításával a „Dombsági tájakra jellemző tölgyes ökoszisztéma időbeni komplex kutatása a termesztéstől a kultúrállapotig — Síkfőkút Project" című témakör kutatását. Az igen összetett problémák vizsgálata csak interdisciplináris módon megoldható, igy a kezdetektől több intézmény kutatóinak összefogásával folyik a sikfőkúti kutatómunka. A Debreceni Akadémiai Bizottság, mely Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár és Hajdú-Bihar megyék kutatóit fogja össze. Környezetvédelmi Szakbizottságának munkaprogramjában helyt adott a Sikfőkút Project kutatásoknak és lehetőségeihez mérten támogatja azokat. A Déri Múzeum Természettudományi Gyűjteményének munkatársai 1976. június 15-én kezdték meg talaj-coleopterológiai vizsgálataikat a Síkfőkút Project területén. 1976. évi eredményeinkről a Déri Múzeum Évkönyve 1976. számoltunk be. Közleményünkben a további kutatások szükségességét hangsúlyoztuk, így a munkát 1977-ben is folytattuk. Eredményeinkről ebben a közleményünkben adunk számot. A gyűjtőmódszer és a gyűjtési területek ismertetése 1977. évi gyűjtéseink során az 1976-ban alkalmazott és „Síkfőkút Project No. 32." fenti közleményünkben részletesen leírt Barber-féle talajcsapdás gyűjtőmódszert alkalmaztuk. Változatlanul etilénglikolt használtunk ölő-konzerváló folyadékként. Változatlan volt a csapdák helye és száma (30 db) is. A „Síkfőkút Project" homogén, sarjeredetű, 65 éves cseres-tölgyes erdőben van. Ennek mennyiségi és minőségi viszonyait a vizsgálatok megindulásakor tisztázták (Jakucs, 1973.). A csapdázásra kijelölt helyek a Síkfőkút Project 1 ha ún. alapnégyzetén kívül, a mintavételi területen voltak. I. vizsgálati terület: A központi egy hektáros alapnégyzet melletti területen keleti irányban, a szegélyező úttól mintegy 50 méternyire, a Quercetum petraeae-cerris csökkent lágyszárú borítású altípusán helyezkedett el. A 100 m^-nyi vizsgálati területen hiányzott a cserjeszint. A lágyszárú szinten Poa nemoralis, Melica uniflora, Fragria vesca fajok találhatók. II. vizsgálati terület: Az egy hektáros alapnégyzet észak-keleti sarkánál közvetlenül a határoló út mellett magas és alacsony cserjével sűrűn borított területen. Főként Cornus sanquinea, Ligustrum vulgare, Crategus monogina. ^ „Síkfőkút Project" No. 40.