Bővebb ismertető
Részlet a könyvből:"Számos értékét felismerve, a Nagyerdőt már 1939-ben védetté nyilvánították, így hazánk első természetvédelmi területévé vált. Az akkori rendelkezés a már századforduló táján is észlelt és egyre inkább súlyosbodó fokozatos leromlását hivatott megakadályozni az erdőnek. A Nagyerdő egykor összefüggő, Debrecen mai belvárosáig terjedő erdő volt, ehhez a kiterjedéshez képest ma kis területre zsugorodott maradvány jellegű erdő lett az emberi beavatkozások egész sorozata folytán. A gyöngyvirágos tölgyest (Convallario-Quercetum roboris) felváltotta az 1898-tól megindult akáctelepítés, fenyvesítés és a szintén tájidegen fafajhoz tartozó vöröstölgy, a bennszülött tölgyesek rovására történő telepítése. Ezeknek a telepített erdőknek a flórája és faunája az erdő jellegéből adódóan szegényes a tölgyesek változatos, színes vegetációjához, és ahhoz szorosan kapcsolódó állatvilágához képest. Ez a változás kiválóan tanulmányozható a környezeti állapotváltozásokra érzékeny, ezért indikátor tulajdonságokkal rendelkező nappali lepkéken keresztül."