A Debreceni Déri Múzeum évkönyve 2008/09 [antikvár]

DudAs MiklósA VÖRÖS KÁNYA (MILVUS MILVUS) MAGYARORSZÁGI FÉSZKELÉSI VISZONYAIÉS ÁLLOMÁNY-FENNTARTÁSI LEHETŐSÉGEIlororduia (189a-1930.|g tarjadSA korábbi évtizedekben Európa nagy részén a magas észak kivételével honos volt-e faj. Napjainkra egy sajátos regresszív (zsugorodó" area határ) folyamatot figyelhetünk meg az európai állomány elterjedési területén. Jelenleg Nyugat-Európában (Német-, Spanyol-, Franciaország, Svájc, stb.) koncentrálódik a fészkelő állományának jelentős része. (Több ezer fészkelő pár!) Elterjedése kelet felé szórványossá válik, de egészen a Fekete-tengerig húzódik. Az irodalom észak-afrikai költését is említi. Dánia, s a Brit-szigetek nagy részéről és Nyugat-Európa tengerpartjáról hiányzik.A HAZAI KÖLTÖÁLLOMÁNY HELYZETEA hazai elterjedése a XX. század végétől az 1930-as évek elejéig általánosan jellemző volt, mint az alföldi síkvidéki erdők, ligetek gyakori fészkelője, sőt a középhegységeinkben sem volt ritka. Hazánkban szinte mindenütt előfordult, de a fészkelő párok eloszlása már szigetszerűvé vált. (Lakatos K. 1910). A legtöbb fészkelő pár a Debrecen környéki és a Szigetvár környéki erdőkben költött. Már szórványosabb volt a költőpárok száma Zalában, Somogyban, valamint a Budapest környéki erdőkben. Kevés fészkelő volt Szolnok, Békés és Szabolcs megyékben. Csongrád megyében egyetlen költőpárt sem tartottak nyilván abban az időben.1898-ban (Lovassy S.) még a debreceni Nagyerdőben 20-25 pár vörös kánya fészkeléséről tesz említést. Majd később 1929-ben a Debrecenhez közeli Erdőspuszták - Pac nevű erdejében 14 db vörös kánya egyidejű megfigyelését teszi közzé - fészkelési időben. Igaz viszont, hogy a debreceni Nagyerdőben 1926-ban már csak 1 pár fészkét találják meg (Bársony Gy. 1934). A 30-as években végzett ragadozó madár kutatások a Debrecen környéki erdőkben (Guth, Haláp, Pac, Savósguth stb.), mint egyre ritkuló fajt említik. 1931-ben már csak barna kánya fészkel a debreceni Nagyer-dőben.{Nagy J. 1943) 1941-ben a Hortobágy környéki erdőkben és a Guti erdőben (Debrecentől keletre) még fészkel a vörös kánya. Nyárvégén rendszeresen összeverődött a Hortobágy különböző pusztarészein 10-12 db vörös kánya is egy-egy akácerdő foltban. (Udvardy M. 1941)A fellelhető adatokból kitűnik, hogy a húszas évektől elkezdődik egy lassú visszahúzódási tendencia az Alföldön fészkelő populációnál, fokozatosan eltünedeznek a párak.A folyamatos ütemben fölmorzsolódó" állományok a legtovább a középhegységi erdőkben tartották magukat.1949-ben és 1950-ben még a Mátraalján 2 pár, a Bükkben 2 pár, a Zemplénben 2 pár, a Börzsönyben 1 pár, a Vértesben 1 pár, a Bakonyban 3 pár, fészkét találták meg. (Pátkai 1.1949 és Tapfer