A Debreceni Déri Múzeum évkönyve 2010 [antikvár]

Dudás Miklós HATÓSÁGILAG LEFOGLALT PARLAGI SASOK (AQUILA HELIACA) VISSZAVADÍTÁSA A HORTOBÁGYON ¦ ¦ ¦¦—u -V—. I bevezetés A parlagi sas az eirrázsiai erdőssztyepp övezet jellegzetes rrradara. Elterjedésének határa keleten a Bajkál-tó környéke, illetve Mongólia, míg délen Észak-Irán és Türkmenisztán. Európában előfordulása szigetszerű, korábban a Pireneusi-félszigeten élő ibériai sast (Aquila adalberti) alfajnak határozták, de ma már önálló fajként tartják nyílván. A parlagi sas világállománya a globálisan veszélyeztetett fajok között szerepel a nemzetközi vörös könyvben. Élőhelye a síkságok, illetve az azokhoz csatlakozó hegyvidéki peremterűletek nyíltabb tájai, ahol fészkelésre alkalmas facsoportok, ligetek találhatóak. Zsákmány állatait a sztyeppi emlősfauna biztosítja (mezei nyúl, hörcsög, űrge, mezei pocok stb.). Európában az egyetlen stabilnak mondható populációja a Kárpát-medencében található, ahol Szlovákiában 40-50 pár, IVIagyarországon 105-110 pár, Romániában 5-10 pár található. l\/lég jelentős költő állománya a parlagi sasnak a Balkánon volt, mely napjainkra összeomlott. Görögországból gyakorlatilag kipusztult, Bulgáriában 10-20 párra csökkent a hajdani több százas fészkelő állománya. IVIacedóniában 4 pár, amiről tudnak a szakemberek. Kis-Ázsiában, elsősorban Törökországban sem jobb a helyzete a fajnak mindössze 5 pár költ. Ukrajnában 30-40 pár, míg Ivloldovában 10-20 páros állománya található. Hazánkban a 1970-es évek közepére érte el a mélypontot a fészkelő párok száma, akkor 10-12 pár körül volt a nyilvántartott aktív fészkek száma. Napjainkra a határainkon túl mutató védelmi munka hatására (közös Szlovák-ÍVlagyar Life program 2002-2005.) állománya növekedőben van. Hörcsög gradációs években az egyes tájegységeken, gyakran vannak olyan párok, amelyek 3 fiókát is képesek felnevelni. Ez a gyönyörű kűlle-mű sas faj fokozottan védett státuszban van a magyar jogszabályok értelmében. Sajnos ennek ellenére továbbra is számtalan veszély leselkedik rájuk: mérgezések, lelövések, elektramos légvezetékeknek való ütközések, fiókák illegális kiszedése és csempészése stb. A jelen tanulmány is egy ilyen konkrét esettel foglalkozik, amikor a hatóságilag lefoglalt fiókákat, a szakemberek megpróbálják újra szabadon engedni, választ keresve arra, hogy milyen túlélési esélyekkel lehet felkészíteni és visszajuttatni őket a természetbe.