A Debreceni Déri Múzeum évkönyve 2016 [antikvár]

D. Szabó LászlóTEMPLOMOK A NAGYTEMPLOM ALATT2010 szeptemberében a Nagytemplom mögötti Emlékkert rekonstrukciós munkálataihoz kapcsolódva, az Imateremnek nevezett helyiségben régészeti feltárásra került sor. (i. kép) Az alig 20 m^-nyi területen több, korábban itt állt templom maradványát találtuk meg és az egykori Szent András-templomba temetett nyolc gyermek sírját tártuk fel.' (2. kép) Az előkerült alapozás és falmaradványok alapján megkíséreltük az eddig nem, vagy csak alig ismert templomokat elképzelhetővé tenni.az első szent ándrás-templom (1200 körül- 1300 körül)A debreceni Szent András-templom eddig ismert legkorábbi említése egy 1326-ban íródott pápai oklevélben található. A szöveg azonban egy 1300 körül épült egyházra vonatkozik, ami nem az első volt ezen a helyen.A19. században még élt a köztudatban egy Árpád-kori templom emléke, ami a Nagytemplom helyén állt. A Debrecen történetét először megíró Szűcs István idézi a Nagytemplom alapozásába és tornyainak gömbjébe helyezett emlékiratot, mely szerint: Ezen ű helyen állott ez előtt egy templom, a mely nagy-tempbmnok, és a reformátio előtt Szent-András templománakneveztetett Mikor épültl tudni nem lehet, hanem az fel van jegyezve róla, hogy már a Xii-dik században egyszer megégett" (SZŰCS 1870-1871, 894) Szűcs Tóth Ferencre is hivatkozik (SZŰCS 1870-1871,40), aki 1812-ben kiadott könyvében az 1802-es nagy tűzvész leírásához kapcsolódó lábjegyzetben ezt Ekkor égettöszve a'Reformátusoknak Hagy Temploma melly némeliyeknek értelmek szerént IV. Béla előtt épitetett - A' Tatárok pusztítása után, 1245-ben ujjra megépitetett " (TÓTH 1812,132-133).Balkányi Szabó Lajos az Árpád-kori templom építőjét is tudni vélte:/|/ Béla király idejében András grófé volt Debrecen, kinek hja már Bi6-dik évben Debreceni Dusa Mátyásnak neveztetik . Ez az András gróf építtethette a mai nagytemplom helyén Szent András apostol tiszteletére - mintegy saját maga nevének is emléket emelendő - a legelső templomot, mely építési idő mindjárt a mongol-tatárfutás utáni évekre esik; mivel i23S-dik év előtti időben a váradi regestrum 138-dik pontjában Debrecen mát mint falu emlittetik." (BALKÁNYI SZABÓ 1865,12-13)Az 1802-ben leégett András-templom bontásakor elő is kerültek egy kisebb templom alapfalai, ami Bunyitay Vince szerint Debrecen legkorábbi temploma m\tMidőneszázad első éveiben az emiitett főegyház helyén állott régi egyházat lebontották, annak helyén egy még régibb, de kisebb egyház alapfalaira akadtak. Ez volt a kereszténynyé lett Debreczennek első (BUNYITAY 1884,216) 2010-ben az András-templom Imateremnek nevezett északi helyiségében megelőző régészeti feltárást végeztünk. Itt került elő a lebetonozott padlóhoz képest kb. 160 cm mélyen az a köríves döngölt agyagalapozás, amely az Árpád-korban épült első Szent András-templomé lehetett^ A későbbi temetkezésekkel és építkezésekkel bolygatott területen csak egy kb. 120 cm hosszú része maradt meg az alapozásnak. A körív külső átmérője kb. 6 méter lehetett, legnagyobb szélessége kb. 50 cm volt. Az alapozás belső ívét későbbi beásások rongálták meg, így a belső átmérőjét nem tudtuk pontosan megmérni, mivel nem volt szabályos körív. (3. kép) A pápai oklevélben szereplő, 1300 körül épült második templom fala semmisítette meg az alapozás nagy részét, tehát a korábbi egyház ezelőtt épült. A feltárás során láthatóvá válL hogy a második templom falát bontott téglákból rakták. Valter Ilona szerint a téglákon található eredeti, kavicsos habarcsot 1200 körül használták, míg az 1300 körül épült második templomnál már homokos habarccsal építették a falat.^ (4. kép)Az első templom valószínűleg 1200 körül épült, a második építésekor, az Árpád-korban bevett gyakorlat szerint, felhasználták a lebontott templom tégláit. A feltárt területen nem maradt semmi a korábbi templom falából, tégláit az alapozásig kiszedték.ÍVlegpróbáltuk az első templom alaprajzát megszerkeszteni.* Az Árpádkorban épült templomok közül több típusnak van köríves falszakasza. Az adatgyűjtés során igyekeztünk kiszűmi a királyi, püspöki palotakápolnákat, nemzetségek és szerzetesrendek egyházait, temetőkápolnákat, és csak a falusi templomokat vettük figyelembe. Azt vizsgáltuk, hogy az adott alaprajzi típusnál mennyire gyakori a 6 méteres (-F/- 0,5 méter) külső átmérőjű köríves falszakasz. A méréseknél elsősorban a temp-A feltárás rajzait Feíiér Csaba, a fényképeket Janka Edvárd készítene. A gyermeksírok bontását és dokumentálását Faragóné Csutak Tünde, a műszeres leletfelderítést Bácskái István végezte. A térinformatikai feldolgozás az Archeodata 1998 Bt. munkája, Közremííködésüket ezúton is szeretném megköszönni.2A templom védőszentjét nem ismerjük, az egyszerűség kedvéért maradtam a Szent András-templom elnevezésnél.3Valter Ilonának a cikk megírásálioz nyújtott szakmai tanácsaiért köszönettel tartozom.4Az alaprajzokat Ortutaí Róberttel készítettük el, ívlunkáját és türelmét ezúton is köszönöm.