Mező Szilveszter „A PIRAMISOK ORSZÁGÁBAN" Egyiptomi témájú felvételek Soó Rezső (1903-1980) egyetemi tanár múzeumi diahagyatékábarf
BEVEZETÉS
Az írásom tárgyát képező Soó-íotóhagyaték 1980-ban került a Déri Múzeumba. A több ezer darabos diapozilív-gyűjtemény és annak egyiptomi felvételeket tartalmazó része a természetrajzi és környezetismereti gyűjtemény kevésbé ismert, ám véleményem szerint sok értéket és tudománytörténeti szempontból is néhány figyelmet érdemlő fényképet rejtő...
Mező Szilveszter „A PIRAMISOK ORSZÁGÁBAN" Egyiptomi témájú felvételek Soó Rezső (1903-1980) egyetemi tanár múzeumi diahagyatékábarf
BEVEZETÉS
Az írásom tárgyát képező Soó-íotóhagyaték 1980-ban került a Déri Múzeumba. A több ezer darabos diapozilív-gyűjtemény és annak egyiptomi felvételeket tartalmazó része a természetrajzi és környezetismereti gyűjtemény kevésbé ismert, ám véleményem szerint sok értéket és tudománytörténeti szempontból is néhány figyelmet érdemlő fényképet rejtő egysége. Jelen dolgozatnak aktualitást adhat a fotógyűjtemény most zajló digitsiizádója mellett az a tény, hogy a felvételek témája „örökzöld". Egyiptom szines történelme, gazdag kultúrája és különleges természeti értékei nagy érdeklődést váltanak ki az emberekből. Engem is régóta foglalkoztat Egyiptom, így amikor tudomásomra jutott, hogy a Déri iVlú-zeum természettudományi egységében található egy olyan feldolgozatlan diahagyaték, amiben fél évszázaddal ezelőtti egyiptomi felvételek is vannak, örömmel fogtam hozzá a gyűjtemény és a szóban forgó fotósorozat megismeréséhez, digitalizálásához és bemutatásához. A témában tartott múzeumi előadások után ezúttal írásos formában nyújtom át a gyűjteménnyel kapcsolatos tanulmányaim eredményét a Soó Rezső életműve iránt érdeklődők számára. A múzeumi évkönyv lapjain most publikálásra kerülő dolgozat és a képmellékletben látható fényképfelvételek reményeim szerint hozzájárulhatnak Soó Rezső egyiptomi tanulmányút-jának jobb megismeréséhez, s egyúttal kicsit talán bepillantást is engednek számunkra az 1960-as évek közepének Egyiptomába.
EMLÉKEZÉS AZ ADOMÁNYOZÓRA
Soó Rezső növénytantudós, akadémikus, kétszeres Kossuth-díjas egyetemi tanár, akit a magyar és egyetemes botanikatudomány egyaránt jeles, kiemelkedő alakjaként tart számon. Az egyik legtöbbet alkotó hazai biológus életművének ismertetése bőven meghaladná ennek a dolgozatnak a kereteit, s bizonyosan a személyem sem méltó ehhez a feladathoz. Ráadásul megtették már ezt előttem olyan kiváló szakemberek, Soó Rezső munkásságának jó ismerői, mint Felföldy Lajos, Jakucs Pál, Kádár Mán, Máthé Imre, Molnár V. Attilú, Priszter Szaniszló, Simon Tibor, Zólyomi Bálint és mások, akiknek a tollából értékes cikkek, visszaemlékezések, nekrológok születtek ebben a témában. Az alábbiakban ezért én csupán arra vállalkozom, hogy a dolgozatom központi témáját jelentő fotóhagyaték és az abban szereplő egyiptomi felvételek bemutatása előtt vázlatosan, főbb
1 Természetrajzi és környezetismereti gyűjtemény. Déri Ivlúzeum
vonalakban ismertessem Soó professzor életútjának fontosabb állomásait, kiemelve néhány meghatározó szakmai eredményt és a három földrészre kiterjedő botanikai tanulmányútjainak jelentősebb célállomásait.
Soó Rezső székely származású volt, erre utal a rendszeresen használt 'iere/'előnév is. Székelyudvarhelyen született 1903. augusztus i-jén.' Elemi és középszintű tanulmányait szülőföldjén végezte, a Kegyes Tanitórend kolozsvári gimnáziumában érettségizett. Saját bevallása szerint egyik középiskolai oktatója, KarIJános (1891-1956) földrajz-természetrajz szakos piarista paptanár hatására kötelezte el magát a botanikatudománnyal, aminek később maga is kiváló művelője lett' Első növénytani dolgozatai ebből a korai időből valók.' Tizennyolc éves korában már többoldalas cikket publikált az orvosi szappanfűről (Saponaria offidnalis) a iVlagyar Botanikai Lapokban.^
1921-ben Budapestre költözött, ahol az Eötvös Collegium tagjaként folytatta tovább tanulmányait.' A budapesti tudományegyetemen természetrajzot és vegytant hallgatott. A szorgalmas diák végig kitűnő eredménnyel végezte tanulmányait és már egyetemi hallgatóként kiemelkedő publikációs tevékenységet folytatott. Tanári diplomáját és doktori fokozatát 1925-ben szerezte meg. Disszertációját a Csormolya (Melampyrum) nemzetség rendszertana témakörében készítette el {A történeti Magyarország és a Bakán Melampyrumainak monográphiája).'
Budapesti egyetemi tanulmányait követően egy ideig Németországban élt. 1925-től 1927-ig a berlini Collegium Hungaricum tagjaként a dahlemi növénytani intézményekben dolgozott.® A világhírű kutatóközpontban gazdag botanikai múzeum (ősnövénytani, növényföldrajzi, növényrendszertani gyűjtemények), a kor egyik legjelentősebb - másfélezer szekrényben tárolt - herbáriuma, modern hidrobiológiái és örökléstani intézetek, korszerű, jól felszerelt laboratóriumok és kényelmes dolgozószobák segítették az elmélyült tudományos munkát.' A német fővárosban
2 Soó Rezső:.Inni az élet smzszínű borát." Pál^im emiékezete. l)j Irás,i978. május, 119. oldal
3 Kati János Itésöbb a debreceni piarista gimnázium igazgatója lett.
4 Soó Rezső: i. m. 1978.119-120. oldal
5 Priszter Szaniszló; Soó Hezsö botoniki munkássögának bibUogiátiája. In: A magyar flóta és vegetáció rendszertani-növényfóldtajzi kézikönyve VIL Al
Termékadatok
Cím: A Debreceni Déri Múzeum évkönyve 2017 [antikvár]
Amennyiben az Ön által választott könyvesbolt neve mellett
1-5
szerepel, kérjük kattintson a bolt nevére, majd a megjelenő elérhetőségeken érdeklődjön a készletről és foglalja le a könyvet.