A Dunántúl településtörténete II/1. [antikvár]

BEVEZETÉSAz olvasó annak a Dunántúl tolepOléstörtónete konferenciának a-nyagát tartja a kezében, amely szerves folytatása volt az 1975 -áju-sában Székesfehérváron tartott tanácskozásnak. Akkor a megbeszélések időhatára az urbárium megjelenésének időpontja volt. Mária Terézia ezen rendelkezésének a telepOléstörténeti vizsgálódásoknál korszakhatár jelentősége van. Az urbárium rendelkezéseivel kapcsolatosan elrendelt felmérések anyagában sok új probléma és olyan újabb anyag tárul a korszak kutatói elé, amelyek ujabb vizsgálódásra ösztönöznek.A pécsi konferencia anyaga a feudalizmus utolsó évszázadát ölel-te^fel, 1767-t61 1849-ig vonva meg az Időhatárt. A megszaporodó előadások, a családtörténeti kutatással kibővült tanácskozás, amely utóbbi, éppen azért mert első, nem ragaszkodott az időhatárokhoz, - arra mutat, hogy ez a korszak és ez a terOlet bőven rejtett és rejt is még magában olyan történelmi problémákat, amelyeket kielemezni és napvilágra hozni elsősorban a települések mélységéig lehatoló helytörténeti és regionális történeti kutatás hivatott.Az Qlés megrendezésénél - amint erre a megnyitóban Szotáczky Mihály professzor utalt - a kutatások rendszerezését és támogatását végző szervek sora vállalt részt. Az ülés anyagát magában foglaló e-zen kötet pedig már kOlső megjelenésében Is mutatja a Pécsi és a Veszprémi Akadémiai Bizottságok egyOttmOködését, a közös ügy érdekében kifejtett erőfeszítéseit.Itt kell megemlítenem, hogy a szerkesztésben követett fő elv a tanácskozások - lehetőség szerinti - teljes anyagának közzété-tele volt. Ezt célozza a szekció ülések során kialakult vitaanyagból a jelentékenyebb hozzászólások szó szerinti, mások tartalmi vagy jelzésszerű közlése, amely - remélhetőleg - további ösztönzést ad majd arra, hogy a felvetődött problémák újabb és újabb gondolatot ébresszenek, továbbvigyék e korszak és a nép életét sok oldaluan bemutató tárgykörök tanulmányozását, a nult tanulságainak maradéktalan feltárását.Az előző kötettől eltérően a szekciók munkáját külön-külön mutat, juk be, a kötet végén közölve a szekcióvezetők plenáris záró ülésen elhangzó értékelését. Ez egyben a konferencia mérlegét is bemutatja, ahogyan ezt akkor, az előadások atmoszférájában, olykor heves viták jegyében a szakemberek megvonták. A továbbiakban már az olvasónak kell megítélnie, hogy a szakemberek aggodalmas ügyszeretétéből és a nem történészek érdeklődéséből és kutatói felelősségéből született kö-magában a múltból a mának, és milyen to-!Íváró prcblémékat állit a dunántuli te-lepüléstörténeti konferenciák további ülései elé.E helyen is köteleBségemnek tartom azt, hogy megköszönjem Baranya megye Tanácsának segitségót, amellyel a konferencia lebonyo-litésa és a kiadvány megjelentetése költségeinek jelentős részét vallalta. Köszönöm továbbá Tolna megye Tanácsa Művelődésügyi Osz-taljrának anyagi támogatását, amellyel - megértve a regionalis ki-advany szélesebb körU kutatást elősegiteni kivánó céljait - hoszá-jarult e kötet eainvonalasabbá tételéhez. Köszönöm továbbá a Baranya megyei Leváltár gazdasági vezetőjének, Milter Annának munkáját, aki a kötettel kapcsolatos anyagi Ügyek gyakorlati rés2ét intézte.A szerkesztő