Bővebb ismertető
A XIX. századi Békés megyei parasztmozgalmak eseménytörténetét és az e kérdéssel kapcsolatos problémákat az idevágó szakirodalom már alaposan megvilágította.^ A leíró tanulmányok tekintélyes sora, melyek között nem egy igen értékes összefoglaló mű is van, rámutattak ezeknek a mozgalmaknak szociálpolitikai jellemzőire, foglalkoztak a munkások között gyökeret verő szocialisztikus eszmék hatásával, kifejtették a hírlapirodalom és a különféle pártok működését stb.Ezzel szemben szinte teljesen érintetlen annak a kérdése, hogy vajon miért éppen ez a vidék lett a századforduló földmunkás és szegényparaszti mozgalmainak egyik gyújtópontja? Máig felderítetlen az a kérdés, hogy milyen módon alakult ebben a megyében a földbirtok sorsa a polgári forradalom bukása után? Természetesen azt is pontosan kellene nyomon követni, hogyan váltak az agrárproletáriátus és szegényparasztság programjává a földosztás eszméi? Ezekre a kérdésekre való válaszadás meglehetősen nehéz. Annál inkább, mert e kutatások forrásbázisa rendkívül szűk. Az Országos Levéltár idevonatkozó anyaga hiányos. Adatokat csak elszórtan lehet találni a miniszterelnökség, pénzügyminisztérium (Gazdászati osztály) iratanyagában. A földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium 18671889. évi iratanyaga is roppant szegényes kutatásunk szempontjából számításba vehető akták tekintetében.1 Ecseri Lajos: Alföldi munkáskérdés és mezőgazdasági válság. 1898. Ru-binek Gyula: Parasztszocializmus. 1895. Gabona Béla: A magyarországi agrármunkásmozgalom története. 18901900. Simon Péter: A századforduló földmunkás- és szegényparasztmozgalmai 18911907. Bp. 1953. Kö-pösdi Vera: A mezőgazdasági munkásság mozgalmai Békés megyében 19051907-ben. Szeged. 1958. Acta Universitas Szegediensis. Sectio Histórica. IV. stb.