A földtulajdonlás története Borsod megyében [antikvár]

BEVEZETESBorsod megyéről az emberek többségének valószínűleg az jut először az eszébe, hogy a szocialista gazdaságpolitika, az annak homlokterében álló iparfejlesztés áldásaiból" jócskán részesedvén az ország egyik legiparosodottabb területévé vált, ahol a bányászat, a kohászat, a gépgyártás, a vegyipar, a villamosenergia-ipar megalisztikus" központjait hozták létre. Ez a gyors iparosodás természetesen a népesség összetételének átalakulását is eredményezte: az ipari lakosság számaránya óriási mértékben megnövekedett. Viszont az új üzemek, gyártelepek létesítése, a lakótelepek építése olyan területeken valósult meg, amelyek korábban mezőgazdasági használatban voltak, az ipari munkásság nagy tömegei pedig jelentős részben a falusi, paraszti népesség soraiból kerültek ki.Ebből a központilag formált iparcentrikus szemléletből következett, hogy ebben a korszakban a mezőgazdaságnak elsősorban abból a szempontból szenteltek figyelmet, mennyire képes a - főként ipari - lakosság élelmiszer-szükségleteit, a közellátás elvárásait kielégíteni.A szocialista iparfejlesztésnek persze voltak itt régóta létező alapjai, előzményei. Például a bányászat a Sajó-medence területén, a kohászat Diósgyőrben és Ózd környékén már a múlt század második felében igen jelentős méreteket öltött, a megye egyéb területein pedig más iparágak is fejlődőben voltak. A mezőgazdaság elsődleges, meghatározó jelentőségét azonban hosszú időn keresztül Borsod megyében is megőrizte, vezető szerepét több évtizedes gazdasági átalakulás nyomán veszítette el.A közelmúlt gazdaságtörténeti kutatásai az ipartörténetre összpontosítva szinte teljesen figyelmen kívül hagyták a megye mezőgazdaságának, s a vele összefüggésben lévő kérdéseknek a vizsgálatát, a XIX. század első harmadában a jobbágykérdés napirendre kerülésével kezdődő hosszú folyamat tadományos feltárását, feldolgozását. Erre a témakörre vonatkozóan eddig nagyon kevés publikáció látott napvilágot. Néhány településtörténeti monográfiában találhatóak idevágó adatok, tények, kutatási eredmények, ám az ilyen kiadványok száma is meglehetősen csekély, a települések többségéről még szórványos közlések sem jelentek meg. A megyei összkép megrajzolása így aztán a feltáratlanság következtében még jódarabig várat magára.Borsod megyei utalásokat a magyar mezőgazdaság 19-20. századi történetét átfogó igénnyel bemutató tudományos munkákban is csak elszórtan találhatunk. Ez a megállapítás érvényes a Magyarország története" című tízkötetes összegzés vonatkozó részeire, az Agrártörténeti tanulmányok" sorában megjelent A magyar mezőgazdaság a XIX-XX. században (1849-1949)" című kiadványra, a Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből (1945-1948)" című forráskiadványra. A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában 1848-1914" című tanulmánygyűjteményben viszont Orosz István a parasztbirtokról értekezve viszonylag nagy számban éppen borsodi vonatkozású példaanyagot közöl.Az eddigiek összegezéséül leszögezhető, hogy a kutatások témái közé felvenni a 19-20. századi borsodi mezőgazdaság történetének alapos, hasznos és szükséges vizsgálatát. Ez a figyelemfelkeltés jelen forráskiadványunknak.A témaválasztást tehát a hiány érzékelés kitöltésének szándéka vezérelte. A munka kezdetén még az volt a cél, hogy az 1830-tól 1970-ig terjedő időszak alatt a fóldtulajdonlási viszonyokban bekövetkezett változásokat mégpedig úgy, hogy amennyire lehetséges, a témához kapcsolódó fontos gazdasági és társadalmi, esetenként politikai mozzanatok is megismerhetővé tegyük. (Ragaszkodás a hagyományos művelési módokltoz, törekvés az okszerű, korszerű gazdálkodásra; a földművelés és az állattenyésztés arányainak koronkénti módosulásai; társa-