A földtulajdonlás története Borsod megyében I-II. [antikvár]

BEVEZETES Borsod megyéről az emberek többségének valószínűleg az jut először az eszébe, hogy a szocialista gazdaságpolitika, az annak homlokterében álló iparfejlesztés „áldásaiból" jócskán részesedvén az ország egyik legiparosodottabb területévé vált, ahol a bányászat, a kohászat, a gépgyártás, a vegyipar, a villamosenergia-ipar „megalisztikus" központjait hozták létre. Ez a gyors iparosodás természetesen a népesség összetételének átalakulását is eredményezte: az ipari lakosság számaránya óriási mértékben megnövekedett. Viszont az új üzemek, gyártelepek létesítése, a lakótelepek építése olyan területeken valósult meg, amelyek korábban mezőgazdasági használatban voltak, az ipari munkásság nagy tömegei pedig jelentős részben a falusi, paraszti népesség soraiból kerültek ki. Ebből a központilag formált iparcentrikus szemléletből következett, hogy ebben a korszakban a mezőgazdaságnak elsősorban abból a szempontból szenteltek figyelmet, mennyire képes a - főként ipari - lakosság élelmiszer-szükségleteit, a közellátás elvárásait kielégíteni. A szocialista iparfejlesztésnek persze voltak itt régóta létező alapjai, előzményei. Például a bányászat a Sajó-medence területén, a kohászat Diósgyőrben és Ózd környékén már a múlt század második felében igen jelentős méreteket öltött, a megye egyéb területein pedig más iparágak is fejlődőben voltak. A mezőgazdaság elsődleges, meghatározó jelentőségét azonban hosszú időn keresztül Borsod megyében is megőrizte, vezető szerepét több évtizedes gazdasági átalakulás nyomán veszítette el. A közelmúlt gazdaságtörténeti kutatásai az ipartörténetre összpontosítva szinte teljesen figyelmen kívül hagyták a megye mezőgazdaságának, s a vele összefüggésben lévő kérdéseknek a vizsgálatát, a XIX. század első harmadában a jobbágykérdés napirendre kerülésével kezdődő hosszú folyamat tadományos feltárását, feldolgozását. Erre a témakörre vonatkozóan eddig nagyon kevés publikáció látott napvilágot. Néhány településtörténeti monográfiában találhatóak idevágó adatok, tények, kutatási eredmények, ám az ilyen kiadványok száma is meglehetősen csekély, a települések többségéről még szórványos közlések sem jelentek meg. A megyei összkép megrajzolása így aztán a feltáratlanság következtében még jódarabig várat magára. Borsod megyei utalásokat a magyar mezőgazdaság 19-20. századi történetét átfogó igénnyel bemutató tudományos munkákban is csak elszórtan találhatunk. Ez a megállapítás érvényes a „Magyarország története" című tízkötetes összegzés vonatkozó részeire, az „Agrártörténeti tanulmányok" sorában megjelent „A magyar mezőgazdaság a XIX-XX. században (1849-1949)" című kiadványra, a „Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből (1945-1948)" című forráskiadványra. „A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában 1848-1914" című tanulmánygyűjteményben viszont Orosz István a parasztbirtokról értekezve viszonylag nagy számban éppen borsodi vonatkozású példaanyagot közöl. Az eddigiek összegezéséül leszögezhető, hogy a kutatások témái közé felvenni a 19-20. századi borsodi mezőgazdaság történetének alapos, hasznos és szükséges vizsgálatát. Ez a figyelemfelkeltés jelen forráskiadványunknak. A témaválasztást tehát a hiány érzékelés kitöltésének szándéka vezérelte. A munka kezdetén még az volt a cél, hogy az 1830-tól 1970-ig terjedő időszak alatt a fóldtulajdonlási viszonyokban bekövetkezett változásokat mégpedig úgy, hogy amennyire lehetséges, a témához kapcsolódó fontos gazdasági és társadalmi, esetenként politikai mozzanatok is megismerhetővé tegyük. (Ragaszkodás a hagyományos művelési módokltoz, törekvés az okszerű, korszerű gazdálkodásra; a földművelés és az állattenyésztés arányainak koronkénti módosulásai; társa-