A főváros 120 éve [antikvár]

részletBEVEZETŐBudapest története a messzi múltba nyúlik vissza. A mai fővárost alkotó, korábban önálló települések kialakulásában, fejlődésében, országos központtá válásában kiemelkedő szerepet játszottak a kedvező természeti-földrajzi adottságok. A hegyvidék és a síkság találkozásánál, az egymástól eltérő gazdasági jellegű térségek érintkezésénél, a történelmi Magyarország természetes középpontjában helyezkedik el. Itt futnak össze a fontos vízi és szárazföldi utak, itt található a legjobb dunai átkelőhely.A 18. század nagyszabású építkezései már jelezték a későbbi nagyváros kibontakozását, Buda lassan az ország közigazgatási központjává, Pest pedig legfontosabb ipari és kereskedelmi városává fejlődött. 1848-ban Buda és Pest országos események színhelye lett, s az abszolutizmus korában is a nemzeti ügyet szolgáló mozgalom centruma volt. A fővárosi jelleg a kiegyezés után bontakozott ki teljes mértékben, itt koronázták 1867-ben Ferenc Józsefet magyar királlyá, s azon túl itt székelt a kormány és az országgyűlés mindkét háza. Történetében korszakalkotó az 1872. évi XXXVI. tc., mely Buda és Pest szabad királyi városokat, Óbuda mezővárost és a Margitszigetet "Budapest főváros" név alatt egyesítette.Az egyesítés óta eltelt időszak a fejlődés ütemét, mozgatórugóit és társadalmi-gazdasági hátterét tekintve jól elkülöníthető szakaszokra oszlik.Az első, az egyesüléstől a század végéig terjedő korszak a városfejlődésnek kétségkívül legdinamikusabb szakasza. A megszületése előestéjén még korántsem nagyvárosias jegyeket hordozó, meglehetősen elmaradott város fejlődése óriási lendületet vett, s mindinkább központjává vált az ország közlekedésének, ipari, kereskedelmi és pénzügyi életének éppúgy, mint a kommunikációnak és a kulturális életnek. Ezzel párhuzamosan fejlődött az urbanizáció. A városrendezés és az újonnan épült többemeletes épületek megváltoztatták a város képét. Ekkor teremtődtek meg a kommunális hálózat alapjai, mégpedig olyan rendszerben, ami hosszú távra meghatározta a továbbhaladás irányát, s a tömegközlekedés területén is forradalmi változás következett be a villamosvontatásra való áttéréssel. Budapest 1896-ban, az ezredéves kiállítás alkalmával már mint ragyogó szépségű, modern nagyváros vonta magára a világ figyelmét. Népességszáma az 1870. évi 280 ezerről a század végére 733 ezerre növekedett, s az európai városok lélekszám-nagyság szerinti rangsorában a 16. helyről a 8. helyre lépett.A századforduló után a fejlődés lelassult, de még mindig igen számottevő volt. Az 1910-es éveket már a háborúra való készülődés jellemezte. Az I. világháború és az azt követő évek eseményei a várost visszavetették a fejlődésben, csak nehezen tért ismét magához, s az 1920-as évek végén kialakuló gazdasági válság sem kedvezett a kibontakozásnak. A fellendülést hozó5