A Fővárosi Közgyűlés Almanachja 1990-1994 [antikvár]

Beköszöntő Ön, kedves Olvasó, Budapest Főváros Önkormányzata almanachját tartja a kezében. Ez a kiadvány hagyományt éleszt újjá, hiszen legutóbb 1931 novemberében jelent meg hasonló jellegű kötet Amíg városatya lettem címmel, György Endre szerkesztésében. Azóta eltelt hatvannégy év, mondhatjuk, hogy emberöltőnyi idő. Változott a világ, változott a rendszer, amelyben éltünk, s változtunk mi magunk. Túléltük a második világháború borzalmait, a nyomasztó '50-es éveket, a konszolidált '60- és '70-eseket. Ne értsen félre a kedves Olvasó, én a legnagyobb tisztelettel említem a Kisembert, aki akkor boldog és annak örül, ha nem kell politikával foglalkoznia, ha békén hagyja őt a Hatalom. A szovjet típusú tanácsrendszer paternalizmusa évtizedekig elviselhető, sőt, a Kisember számára még kényelmes is volt. A '80-as években viszont egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy ennek a kényelemnek" súlyos ára van. A Kisember ekkor ráérzett az idő szavára, ráérzett, hogy jól felfogott önérdekből most muszáj foglalkoznia a politikával, muszáj szóba állnia a Hatalommal Hosszú idő után 1990 volt az az év, amikor nem pusztán szavazott, de a szó szoros értelmében választhatott is. Széles kínálatból megválaszthatta legfelsőbb népképviseletét, az Országgyűlést, és ugyancsak bő választék állt rendelkezésére a szűkebb pátria vezetőinek, a helyi önkormányzatoknak a megalakítására. Ennek a - jelentőségét tekintve egyedülálló - választásnak az eredményét összegzi ez az almanach, ami immár történelmi dokumentumnak tekinthető a Fővárosi Közgyűlést és a kerületi önkormányzatokat illetően.