Bővebb ismertető
BevezetésA kiegyezés után az 1872. évi XXXVI. tc. alapján a három város, Buda, Pest és Óbuda egyesült. A törvény egyúttal a fővárosi önkormányzat jogait, a közigazgatás hatáskörét is meghatározta.Ez volt az első fővárosi törvény, mely lényegében a forradalmak időszakáig nem változott. Ekkor demokratikus irányban változtatta meg a forradalmak törvényhozása, majd az ellenforradalom időszakában négy esetben változtatták meg. A felszabadulás utáni megváltoztatása a hatalom jellegében bekövetkezett változásnak volt kísérő jelensége, majd az 1949. XXVI. tc. alapján létrejött a mai Budapest főváros. Közigazgatását a tanácsrendszer alapján alakították át.A fővárosi törvény változásai nyomon követték a főváros életében bekövetkezett változásokat, az osztályharc különböző fázisait, a városfejlődés megvalósult szakaszait. Már a forradalom és szabadságharc idején, az 1849. júniusában elrendelt városegyesítés is ezt példázza; hasonlóképpen az 191819-es forradalmak időszaka, midőn előbb a Fővárosi Néptanács, majd a Tanácsköztársaság idején a Budapesti Munkás és Katona Tanács alakult meg és vette át a város irányítását. Az ellenforradalmi időszakban pedig az államhatalom a keresztény nemzeti pártok támogatásával igyekezett a főváros vezetését a saját érdekeinek mgfelelően átalakítani és olyan szervezet, közigazgatás megteremtését kívánta, mly összetételével, formájával eleve biztosította a népelnyomó rendszer uralmáit a Városházán.A felszabadulás után a demokratikus pártok koalicíóján