A Győri Református Egyház története [antikvár]

Részlet:"I.TelepüléstörténetA magyarországi református egyházban II. József türelmi rendeletének a végrehajtásáig minden egyes egyházközség történetére döntő befolyással van az egyházközség földrajzi fekvése. Más és más tényezők szabják meg az egyházi élet folyását a királyi Magyarországon, a török hódoltsági területen, vagy Erdélyben és a hozzátartozó magyarországi részeken. így volt ez Győrben is, a királyi terület legkiemelkedőbb várában és városában.A ma is folyók városának nevezett Győr földrajzilag igen kedvező adottságokkal rendelkezett az otthont kereső ember számára. Nyugat és észak felől a vadvizekkel, mocsarakkal tarkított Tóköz és Szigetköz bőséges megélhetést biztosított a vadászó-halászó ember számára. Ásatások tanúskodnak erről. Illyr-thrák népek után a Kr.e, 5. századtól kezdődő kelta uralom adta az első ismert nevét a településnek* Arrabona volt ez a név valamiképpen összefüggésben a Rába folyóval, A német nyelvhasználatban ma is Raab a város neve. Ezt a nevet megőrizte a település a Kr.e. 15 év körül kezdődő római uralom alatt is. Traján császár már kisebb erődítményt építtetett a mai Káptalan domb helyén és nagyszerűen kiépített utakkal kötötte össze a Duna-Száva között. fekvő Pannónia jelentősebb településeivel. A római birodalom összeomlása után átmenetileg hunok, gepidák, keleti gótok, longobárdok viharoztak át Pannónián. Uralmuk nem hozott jelentősebb változást Győr számára. A 7. században meggyökerezett avarok gyűrűhöz hasonló sáncrendszerrel vették körül az erődítménnyel rendelkező települést, melynek külső keretei a mai 18 km-re fekvő Gönyüig és a 23 km-re levő Mezőörsig értek el. Ezt a híres gyűrű alakú véd rendszert Nagy Károly frank király és első középkori nyugatrómai császár csapatai semmisítették meg, amikor 799 után több hadjáratban"