Bővebb ismertető
Bevezetés
Kiadványunkkal a gyulai zsidóságra emlékezünk. Azokra, akik hosszú évtizedeken át megbecsült tagjai voltak a város társadalmának, akikre jó szívvel emlékezik az idősebb generáció, akiket városszerető polgároknak tartottak és akik büszkék voltak, hogy ebben a városban élnek, akik Gyula gazdasági, kulturális fejlődésében és fejlesztésében komoly szerepet vállaltak.
A bevezetésben röviden vázoljuk fel történetüket, különös tekintettel a vészkorszakra. 1944 eseményeit levéltári forrásokkal és visszaemlékezésekkel idézzük fel.
*
Az 1840. év jelentős állomása volt a hazai zsidóság egyenjogúsításáért, a középkorijogfosztottság felszámolásáért folytatott küzdelemnek. A XXIX. törvénycikk biztosította a szabad költözködés jogát, engedélyezte gyárak létesítését, a kereskedelem és ipar űzését a zsidók számára. Ugyanakkor kikötötte, hogy az alkalmazottak csak zsidók lehetnek. Ettől fogva állandó vezetéknevet kellett használniuk és anyakönyvük pontos vezetésére kötelezték őket.^
Gyula városának kapui is megnyíltak az itt letelepedni vágyó zsidók előtt. Korábban, bár a Harruckem uradalom szeszfőzdéjét a XVlll. század korai éveitől mindig zsidók bérelték, ők sem telepedhettek le a városban, hanem csak a közeli Gyulaváriban.^ 1843-ban viszont már 5 zsidó család, 1847-ben 12 élt Magyargyulán.^
1848-ban Gyulaváriban készült az ott lakó izraelitákról egy igen részletes névsor, amelyben szerepel a család minden tagja, életkor, születési hely, a családfő foglalkozása és „ magaviselete" feltüntetésével. Azt is följegyezték, mióta laknak a faluban. Azért fontos ez az összeírás, mert a benne feltüntetett családok jórésze a század második felében átköltözött Gyulára (Reisner, Czinczár, Wertheim, Kohn családok).^
A hitközség megalakulását megelőzte a Chevra Kadisha létrejötte. A halottak eltemetésével és a szegények segélyezésével foglalkozó egylet 1847-ben kezdte meg működését, 17 alapító taggal. Közülük 1897-ben, az alapítás 50. jubileumi évében még hárman voltak életben.^ A szervezetet 1944-ben számolták fel.