A Hajdúsági Múzeum évkönyve IV. [antikvár]

Részlet:Szahó László V.Ugartyúk (Burhinus oedicnemus) a HortobágyonAz ugartyúk hortobágyi előfordulásáról 1940-ig Udvardy (1941) értesít: A Hortobágyon, de főleg a szomszédos, már homokos részeken figyelték meg (Hajdúdorog, Hajdúnánás). A homokpuszták jellemző madara, ezért fészkelése nem annyira a Hortobágyon, mint a homokos Nyírségen tételezhető fel. X." Három forrásra hivatkozik: 1. Kossuth L. Tudományegyetem Állattani Tanszék gyűjt. 2. Déri Múzeum gyűjt. 3. Saját megfigyelései. Mivel a két preparátum nem hortobágyi eredetű, hortobágyi megfigyeléseknek pedig se helyét, se dátumát nem közli, így magáról a Hortobágyról egyetlen biztos adatunk nincs. Dr. Radó András (in verb.) értesít az 50-es években vonulásáról, majd a 60-as évek elején már fészkelését is biztosra veszi. Radó útmutatása nyomán Kapocsy (2, 3 s in litt.) találja meg első hortobágyi fészekalját Angyalháza pusztán 1963-ban. 1966-ban a Kunmadarasi pusztán kerül meg első fészekalja (W. Berger Dr. Győry-Szabó L. V.). További rendszeres fészkelését itt Szabó megfigyelései bizonyítják. Végül Ágota pusztai fészkelése dr. Aradidr. Endes, Kovács Gy. és Szabó adatai alapján 1974-től bizonyított.Tanulmányomban először területenként és időrendben dolgozom fel a megfigyeléseket. Ezután a szlonyec szikes pusztai fészkelési viszonyok törvényszerűségeit ismertetem s költési adatokat közlök. A továbbiakban tiszántúli elterjedését tekintem át, majd a hortobágyi megtelepedés kérdéseit tárgyalom. Végül a természetvédelmi tennivalókat ismertetem.I. Angyalháza Szelencés pusztaA Hortobágy délkeleti részén a Hortobágy folyó s a KadarcsKösely között terül el. Északon a BekefenékKeresztérNagyrét szikes mocsárvilága, délen pedig a Nagyrétből kiszakadó Csikér s Ágeri fűzi fel a kisebb laposokat, majd Sebesér néven a Köselybe futnak. Nagy kiterjedésű, erősen szikes legelőjének nagy része a HNP szigorúan védett területe. Itt él a széki pacsirta legnagyobb populációja, a széki csérnek, széki lilének, túzoknak is fészkelőhelye.Radó 1961 augusztusában az angyalházi Nagyrét mellett, a Rétoldali Nagytelek északi részén 2 db-ot vert fel. Mesterházi a hímet lelőtte. A következő évben is látott itt egy párt. 1963 májusában este ugyanitt hallotta az ugartyúkokat, több napon át találkozott a párral s így fészkelésüket is biztosiba vette. Radó irányításával Kapocsy találta meg az első bizonyító fészekaljat 1963. VI. 5-én a fenti helyen. Székicsértelepen fényképezett lessátorból és a Radó által megadoít irányban többször megfigyelte az ugartyúkpárt. A mozgási körzetükben lerakott lessátortól alig 25 m-re, a hamarosan visszajött ugartyúk kotlani kezdett. A két tojás a szikfokon, közvetlenül a szikpadka alatt kis kapart mélyedésben volt birkatrágyával körülvéve. Az angyalházi fészkelésről ezután nincs adat, de mivel Radó itt a következő években is találkozott velük tavaszi, nyári, őszi időszakban, fészkelésük folyamatos lehetett. Előzetes (1971, 1972) áttekintő gépkocsis bejá-