A Hajdúsági Múzeum évkönyve IX. [antikvár]

Horváth TiborHajdúsági Kunhalom" KutatásA kutatásnak^ az volt a célja, hogy a kör2 természetvédelmi tevékenységével az érintett területeken feltérképezze a halmokat, hiszen jelentős részük nemcsak a régészek és történészek számára fontos, hanem a természetvédelem számára is kincseket rejteget. A halmok nem csak történelmi, de természetvédelmi szempontból is a múltunk őrzői, hiszen hazánkban - amely a világ legjobban felszántott országai közé tarozik -, a megműveletlen halmok olyan apró menedékek a természet számára, ahol megtalálható az őshonos és ma már jelentős számban védett lágyszárú növényfajaink egy része. Olyan szigetek a mezőgazdasági táblák között, ahol menedéket találnak rovarok, puhatestűek és a szárazföldi gerinces fajok egyaránt. Sajnos az egykori 40000 helyett ma már csak alig 4000 halom található az országban. A meglévő halmok jó része már csak nyomokban lelhető fel. Közülük sok a csonkított és még több a mezőgazdaságilag művelt halom, így a meglévő nagyjából 4000 halomnak csak a töredéke maradt meg ép vagy éphez közeli alakjában, állapotában.A halmok elhordása és művelése nem csak a természetvédelmi értékek pusztulását okozza, de a mélyszántások és a művelés következtében fellépő erózió miatt évek elteltével akár teljes temetők vagy felbecsülhetetlen régészeti leletek semmisülhetnek meg.A Hajdúsági Kunhalom Kutatás célja három hajdúsági település: Hajdúböszörmény, Hajdúdorog és Hajdúnánás kunhalmainaks felmérése és a természetvédelmi szempontból jelentősebb értékeket rejtő halmok teljesebb vizsgálata volt.1A Hajdúsági Kunhalom Kutatást a Zöld Kör végezte 2001-2002. évben az akkori környezetvédelmi tárca támogatásának köszönhetően. Igaz, abban az időben az egyesület - egészen 2005 nyaráig - Hajdúböszörményi Ifjúsági Természetvédő Kör néven működött.2Értsd; Hajdúböszörményi Ifjúsági Természetvédő Kör3A halom elnevezésnél tanulmányunkban - a népnyelvben már meggyökeresedett - kunhalom"terminológiát használjuk.,'iif