A határ két oldalán [antikvár]

ELŐSZÓA jeles cseh író, Milán Kundéra Közép-Európa tragédiája című tanulmányában a következőket írja : Közép-Európával ellentétben Oroszország a csapások egy másfajta, nagyobb dimenzióját, a tér (nemzeteket elnyelni képes) hatalmas méretét, az idő lassú és türelmes oldalát ismeri. Ott más a nevetés, az élet, a halál. Ezért érzik a középeurópai népek, hogy az, ami 1945 után bekövetkezett, nemcsak egy politikai katasztrófával, hanem civilizációjuk legyőzésével volt egyenlő. Ellenállásuk mély értelme az identitásuk fenntartásában, vagyis a nyugatiságuk megőrzésében keresendő. 1Ez a nyugatiság a római kereszténységen, a latin nyelvű Középkor, majd a Reneszánsz és a Felvilágosodás szellemének egymást felváltó hullámain érkezett a közép-európai nemzetekhez. A csehek, a lengyelek és a magyarok ezeket a kultúrákat igyekeztek magukévá tenni. Oroszország ebben nem vett részt. A cári birodalom a bizánci kereszténység ortodoxiájára, az ázsiai és helybéli abszolutizmus szigorára épült, amely biztosította a világ egyik legmerevebb feudalizmusának továbbélését. Közép-Európában a Keletről átszűrődő gondolatok és javak csak igen kis jelentőséggel bírtak és szinte mindig diszfunkciót, dezintegrációt eredményeztek.A szélesebb értelemben vett közép-európai kultúra nyugatias jellege kétségbevonhatatlan. Nem kifogásolhatjuk tehát a közép-európai íróknak azt az állítását, hogy az 1945 utáni korszak politikai katasztrófa ; civilizációjuk megsemmisítésével fenyegeti őket. Milosz, Brandys, Konrád és mások kérlelhetetlenül és kompromisszum nélkül ábrázolják Közép-Európa tragédiáját. Aczél és Méray a Tisztító viharban a magyar irodalmi és kulturális élet sőt az egész társadalom elkeletiesítését ismertették sebészi precizitással. Magyar részről ők voltak az elsők, akik mint résztvevők írták le az agóniát, amit a magyar baloldali értelmiség a saját bőrén érzett a Nagy Szovjet Kultúra meghonosításakor. A felfedés Nagy Könyve nem a személyi kultusz , a Rákosi-Gerő-Farkas klikk egyszerű leleplezése, hanem a Közép- és Kelet-Európa, mint két világ találkozásának sokrétű analízise. Furcsa, de mégis érthető, hogy földrajzi