A hétköznapi élet és az ünnepek visszafoglalása [antikvár]

Majd fél évszázad kényszerű szünet után a rendszerváltoztatás teremtett újra lehetőséget nekünk, magyar embereknek arra, hogy saját nemzeti sorsunk alakulásába beleszólhassunk. Alkotmányos jogunk lett hagyományaink tisztelete, keresztény, nemzeti értékeink ápolása. Az elmúlt évtized azonban azt bizonyította, hogy a jog is kevés ott, ahol hiányzik a bátor emberek felelős, cselekvő együttműködése. A polgári körök 2002 májusában elindult mozgalma nem utolsósorban ezt a hiányt hivatott betölteni a magyar társadalomban. Sokan szánták el magukat kisebb körök, találkozók szervezésére. Ezek a körök - baráti társaságok, szakmai fórumok, lakóhelyi kezdeményezések - igyekeztek megteremteni az egymásért felelősséget vállaló, tágabb otthonukért tenni akaró polgárok fórumait és cselekvési lehetőségét. Előbb-utóbb azonban szinte mindenki eljutott a hosszú távú közösségépítés nehézségéig, 8 hogyan tovább? kérdésig. Ebben a lelkesedés és tanácstalanság közti állapotban pedig jól esik a biztató szó, néhány tapasztalatokon érlelt tanács. László Tamás írása éppen ilyen biztatás és tanács is egyszerre. Arra biztat, hogy éljünk a szabadság adta lehetőségeinkkel, és alakítsuk ki magunk körül az értékközpontú társadalmat: családban, barátokkal, otthonunk helyi közösségeiben. A hétköznapi élet és az ünnepek visszafoglalása azonban nemcsak biztat, de tanácsot is ad: segít részt venni helyben egy olyan Magyarország építésében, ahol büszkék lehetünk történelmünkre, kultúránkra, anyanyelvünkre és közös értékeinkre. Szeretettel ajánlom olvasásra, forgatásra ezt a kis könyvet mindazoknak, akik tettvágyat éreznek nemzetünk ritkuló szövetének megerősítésére, hogy biztonságban tudhassuk családjaink, közösségeink és a határon túli magyarok jövőjét.